Alig fél hétre utaznak csak el a magyarok, s akkor is döntően az országhatáron belül maradnak – derül ki az Eurostat adataiból. A pszichológus azt mondja: mindez nem csupán pénz, hanem szándék kérdése is, amit döntően befolyásolnak a gyerekkori élmények
Görögország az abszolút sláger – még a görögök körében is. Az Eurostat kimutatásaira alapozva készített összeállítást az internetes Quartz magazin, mely rámutat: az Európai Unióban nyaraláskor messze ők töltik el a legtöbb vendégéjszakát, s azt is országhatáron belül teszik.
Míg az uniós átlag 5,2, Zorba földijei 7,5 vendégéjszakával abszolút csúcstartók. Ezzel szemben a 27 országot összesítő listán Magyarország a negyedik – hátulról, 3,7 éjszakával. Tehát nem teljesen két hétvégén nyaral a magyar. Mindezt ráadásul úgy sikerült csak elérni, hogy az útra kelők 78 százaléka belföldön nyaral, és átlagosan 110 eurót (34 ezer forintot) költ.
A Bors gyors közvélemény-kutatása alátámasztja a számokat. Zagyva Józsefné pénzügyi előadó például nem tervez külön nyaralást: – Legfeljebb az unokáimmal utazom el két napra a Balatonhoz egy hétvégére. Erre tízezret szánok, mert igaz ugyan, hogy szállásra és ékezésre nem kell költenem, de az unokáimnak fagylaltot, pizzát és egyéb apróságokat ez alatt a két nap alatt venni fogok.
A portásként dolgozó Szekeres Sándor ügyesen és költséghatékonyan oldja meg a nyári pihenést: – Tizennégyen házat béreltünk egy hétre a Balatonnál. Én a feleségemmel és a két gyerekkel megyek. Nekünk ez hatvanezerbe kerül, ezenfelül még ugyanennyit szánok költőpénzre. Ezenkívül legfeljebb barátoknál fogok pecázni a telkükön – ad remek tippet a hasonló pénztárca-vastagságú nyaralni vágyóknak.
Lengyel Péter tanuló nem kertel: – Szerettem volna lemenni a Balatonra nyaralni, de az anyagi helyzetem máshogy alakult. Már nem engedhetem meg magamnak. Tudom, hogy az osztálytársaim el fognak utazni, de nem érzem cikinek, hogy nekem nem jön össze. Az ismerőseim közül másoknál is így alakul idén a nyár.
A Magyar Turizmus Zrt.-nél megkeresésünkre elmondták, a Központi Statisztikai Hivatal 2013-as adatai szerint a többség, vagyis minden második ember anyagi okok miatt mond le a nyaralásról. Igaz, ez némileg alacsonyabb szám, mint 2012-ben, de az utazásról egészségügyi állapotuk miatt lemondani kénytelenek aránya egy esztendő alatt 19,3 százalékra emelkedett. A visszatartó erők sorában a harmadik helyen a munka áll: minden tizedik megszólaló munkahelyi kötelezettségei miatt képtelen nyaralni menni.
A Magyar Turizmus Zrt. egyébként a korábbi kampányok irányvonalát megtartva idén az utazást mint élményt és az utazáskor elérni kívánt életérzést hangsúlyozza. Négy évszakban négy hangulatot sugallva mutatják be a turisztikai régiókat és programokat, olyan varázsigék köré építve, mint a Harmónia, az Ébredés, a Zsongás és a Derű.
Kétségtelenül nagy a létbizonytalanság, az emberek többsége ha rendelkezik megtakarítással, inkább félretesz, mintsem utazásra költ. Ugyanakkor a lélekgyógyász szerint a nyaralás nem pusztán pénzkérdés. – Ha valaki élvezi az utazást, a kalandot, új tájak, emberek és kultúrák megismerését szomjazza, az kevés pénzből is képes nekivágni a világnak.
Magam is ismerek olyanokat, akik huzamosabb időt képesek eltölteni a Távol-Keleten annyiból, amennyi idehaza jó, ha egy hónapra elég. Az internet segítségével könnyen és gyorsan lehet tervezni, utazási lehetőségeket és útitársakat találni – mondja Szlobodnyik Csaba klinikai szakpszichológus.
– Családdal persze egy kicsit nehezebb és költségesebb mindez. Ám ha valaki olyan családban nőtt fel, ahol a nyári program meghatározó és pozitív része volt az utazás, akkor felnőtté válva maga is útra kel a gyerekével, hogy megadhassa neki az általa egykor átélt élményt.
A gyerekkori szocializáció mellett a felnőttkori is meghatározó, így egy otthon ülő környezetből világjáró társaságba kerülő fiatal is ráérezhet az utazás ízére – magyarázza a lélekgyógyász, aki szerint a nyaralás típusát is befolyásolják az így szerzett tapasztalatok.
– Hiába a legjobb vízpart, ha valakinek a szülei inkább napoztak ahelyett, hogy vele játszottak vagy pancsoltak volna, akkor könnyen lehet, hogy később nélkülük sem vágyik tóhoz vagy tengerhez. Ugyanez érvényes az intenzív város-, műemlék- és múzeumlátogatós utakra is. A pozitív és negatív élmények hosszú távra meghatározóak lehetnek. Ugyanakkor a hirdetések és útifilmek önmagukban inkább csak figyelemfelkeltőek, ha valakinél hiányzik az utazási kedv, azt hidegen hagyják – összegez.
