Több mint 54 millió forintot keres magyar bankján egy Németországban élő kazahsztáni befektető. Állítja: jogosulatlanul utalták át az összeget kézbesítési megbízottjának, aki az átutaláson meghamisította az ő aláírását.
Beperelte bankját és korábbi kézbesítési megbízottját egy kazahsztáni férfi cége: ötvennégymillió forintot és járulékait követelve. Blagodaryov Yevgeniy azt állítja, hogy cégének pénze azért kerülhetett egy csalóhoz, mert a bank nem körültekintően ellenőrizte az átutalási megbízást, amin nem volt terhelési nap, és a három különböző megbízáson feltűnően megegyező volt az aláírás.
– Ez valódi aláírás esetén lehetetlen. Több milliárd forintot szerettem volna Magyarországon beruházni, de már kétségeim vannak felőle, hogy biztonságban van-e a pénzem – kesereg az üzletember. – Azt is megdöbbentőnek tartom, ahogyan a bank azóta viselkedik: nem csak a kár megtérítésétől zárkózik el, de a peren kívüli egyezségtől is. Még elnézést sem kért.
Először 2013. május 30-án, Budapesten próbált valaki a cég számlájáról harmincmillió forintot átutalni egy magánszemélynek. A bankfiók gyanúsnak találta, az utalást nem hajtotta végre. Június 4-én, Miskolcon ugyanaz az illető három átutalási megbízást vitt be személyesen 23 millió 850 ezer, 50 ezer és 30 millió 160 ezer forintos összegről. A bank mindhármat teljesítette annak ellenére, hogy a három aláírás tökéletesen egyforma volt magasságra, hosszúságra és formára is, mintha fénymásolták volna.
Az üzletember 2013. július 4-én érkezett Magyarországra, akkor szembesült azzal, hogy eltűnt a pénze. Feljelentése alapján nyomozás indult, a cég kézbesítési megbízottja a kihallgatása során elismerte, hogy ő utaltatta saját számlájára az összegeket. Kérdés, mennyire okolható a bank a történtekért. Dr. Zsögöny Ilona, a cég ügyvédje szerint egyértelműen felelős.
– Ma, amikor még ahhoz is személyi igazolványt kérnek, hogy befizessek a saját számlámra, érthetetlen, ami történt – vélekedik. – Nem véletlen, hogy Budapesten visszautasították a hamis megbízást, ez azt bizonyítja, hogy igenis kiszűrhető volt a csalás. A bank az eset óta módosította az üzletszabályzatát, adott összeghatár fölött ma már nem teljesít átutalást ládába dobott megbízásra.
A banknál banktitokra hivatkozva nem nyilatkoztak. Ellenkeresetében a bank arra hivatkozott, hogy az üzletszabályzat szerint „nem felel az olyan hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért, amelynek hamis vagy hamisított voltát a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos ellenőrzéssel sem lehetett felismerni”. A kézbesítési megbízott ellen eljárás folyik nagy értékre elkövetett csalás miatt, a kártérítési per októberben folytatódik.
