Nem sűrűn esdekel a kormány, legalábbis ami a konkrét megnyilatkozást illeti. A kabinet valamelyik tagja csupán harmadik alkalommal kért elnézést 2010 óta valamiért. Most muszáj volt.
Kiderült, mi az a szó, amit a kormány a legkevésbé szeret kimondani. Olyannyira, hogy az elmúlt több mint négy évben mindössze háromszor hagyta el hivatalosan kormánytag száját – pontosabban billentyűzetét – ez a bizonyos kifejezés: elnézést kérek!
A soros ezúttal Trócsányi László igazságügyi miniszter volt, aki kénytelen volt bocsánatot kérni Jóri András adatvédelmi biztostól, amiért nem őt nevezték ki az összevont ombudsmani hivatalok élére, hanem Péterfalvi Attilát.
Persze Trócsányi nem önszántából cselekedett, hanem az Európai Unió bírósága három hónappal ezelőtti ítélete miatt volt kénytelen lejegyezni azt a mondatot, hogy „az ebből eredő sérelemért az igazságügyi miniszter dr. Jóri András elnézését kéri és sajnálatát fejezi ki”.
Ilyenre annyira régóta nem volt példa, hogy nem is volt egyszerű hasonlót találni. A Bors utánanézett: a kormány a 2010-es választások óta ezen kívül hányszor kért elnézést közleményben – ugyanis szóbelit egyet sem találtunk –, de az eredmény még így is megdöbbentő: mindössze kétszer.
2012 novemberében Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere volt kénytelen magyarázkodni egy félresikerült mondata miatt. Balog akkor azt mondta, hogy a pedagógus-szakszervezetek sztrájkkészültségben vannak, és már alig várják, hogy ne kelljen tanítaniuk. Akkora felháborodás lett az ügyből, hogy órákkal később kénytelen volt közleményt kiadni, amiben leírta: „izgalmamban egy szerencsétlen mondatot mondtam egy rendezvényen, amiért mindenkitől elnézést kérek”.
A másik pedig Giró-Szász András volt kormányszóvivő volt. Ő egy tévés tévedéséért kért elnézést, amiért azt állította, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentését a Magyar Bírói Egyesület kezdeményezésére tették a törvénybe. – A sűrű elnézéskérés arra utalna, hogy rossz irányba halad a kormány. A kormány viszont mindenképpen azt a látszatot szeretné fenntartani, hogy erős, és ha van is néha egy-egy apróbb probléma, az irány mindenképp jó. Ha mea culpázni kezdene a kormány, az nagyon rossz üzenet lenne a választóik számára. Ezért ilyen kevés a bocsánatkérés – magyarázta Kiszelly Zoltán politológus.
