Pórul jártak a madármegfigyelők: a Veszprém megyei Szentimrefalva határában. Egy sekély vizű tónál egész napos munkával építettek lest, mert a környéken sok cankót és récét láttak. Innen akarták megfigyelni, fotózni a szárnyasokat. Csakhogy a közelben lévő tehenészet állatai lakomának nézték a lest.
Sok parti madarat, többi közt cankókat, récéket láttak a madármegfigyelők, természetfotósok a Szentimrefalva határában lévő sekély tónál.
– Több órás munkával készítettük el a jól álcázott lest gallyakból, ágakból, hogy meg tudjuk figyelni a madarak viselkedését és fotózni tudjuk őket – mesélte a Borsnak Madarász Erik.
– Az első hajnalon sikerült is szép képeket készíteni. Még aznap késő délután láttunk egy színes gyűrűkombinációval jelölt pajzsos cankót is, legnagyobb gyönyörűségünkre a les előtt táplálkozott. Utánanéztünk, kiderült: igen messze, Fehéroroszországban jelölték meg, valószínűleg ott van a költőhelye. Nagy volt az öröm. Másnap alig vártam, hogy beüljek a lesbe. A helyszínen azonban szomorúan láttam, hogy abba már aligha: az egészet feldúlták, sárba tiporták.
A madárles építői számításon kívül hagyták, hogy a villanypásztor – ami jó messze esett ettől a helytől – nem fedi le a kis tavat, és délben a közeli tehenészet állatai ide járnak inni. Megörültek a lesnek, és jól bezabáltak belőle, a vázát pedig összetiporták. Ám a madárlesők sem hagyták magukat! Új lest építettek, amit ezúttal villanypásztorral kerítettek körbe.
