Si-si vonat – mutatott Dominik a hatalmas gőzmozdonyra, amikor meglátta. A halálos beteg kisfiú egyik legnagyobb vágyát sikerült teljesíteni a Bors segítségével: masinisztának állhatott a MÁV nosztalgiaműhelyében.
Igazi ritkaságnak számító mozdonnyal teljesült Horváth Dominik egyik legfőbb kívánsága: a hároméves kisfiú még sosem utazott vonaton. – Nagyon örülünk a lehetőségnek. Tűzoltóautóval, rendőrautóval, gokarttal és repülővel is utazott, amióta elkezdtük teljesíteni a bakancslistáját.
A vonat eddig kimaradt. Korábban úgy voltam vele, legfeljebb egyszer vonattal utazunk Budapestre, erre mi sem számítottunk – mondja meghatottan a győri kisgyerek édesanyja, Horváthné Bihari Rita. Dominik eleinte kicsit megszeppenve nézte a hatalmas „si-si vonatot” – eddig a rajzfilmből ismert Thomast láthatta csupán.
– Ez a Ganz 204-es típusú mozdonya. 1900-ban gyártották, a hatvanas évekig volt forgalomban. Ez az egy van már csak belőle az országban, igazi kuriózumnak számít – mondja a vonatozást megszervező Hódusz József csoportvezető. A vasutasok már hajnalban elkezdték befűteni a kazánt, hogy Dominik érkezésére útra készen legyen a gőzös.
Manapság már olyan ritkán használják, hogy le is kellett vizsgáztatni külön erre az útra. – A Borsban olvastuk Dominik történetét. Láttuk, hogy a vonatozás eddig kimaradt. Rögtön arra gondoltunk, hogy segítünk – teszi hozzá az ötletgazda, Deák László biztonsági vezető.
Eközben Dominik a „si-si vonattal” ismerkedik, a végére meg is tanulta, mi, hogy működik. – Ott kell betenni a szenet. Ha azt meghúzod, azt mondja si-si – mutogatja édesapjának.
És, hogy mit érez az a szülő, aki gyermeke bakancslistáját teljesíti? – Nagyon nehéz, de ha belerokkanunk is, végigcsináljuk. Nem törhetünk össze, nem sírhatunk előtte, mert azt akarjuk, hogy élvezze azt az időt, amíg még velünk lehet – vallja be Rita. Hunyadi Áron
