Hallott már Eperelláról? És Brokk Oliról? Vagy netán Padli Jeanról? Az édes gyümölcs- és zöldség plüssfigurákért kígyózó sorokban álltak az elmúlt hetekben a Penny Market vásárlói. A hyperek és multik hűségpontos akciói megszédítik a népeket. Főleg, ha ajándék is jár hozzá. De vajon mi a titok?
Harmincezer elvásárolt magyar forint. Sok? Kevés? Ki-ki döntse el. Az viszont tény, hogy a Penny Market pontgyűjtős játékában ennyi pénzért, vagyis 30 hűségpontért adnak egy-egy jópofa plüssfigurát. Banándi, Eperella, Brokk Oli, Karottó, Vilma, Foxi és Padli Jean megszerzéséért fiatal apukák és anyukák, sőt nagyszülők is sorban álltak az elmúlt napokban. Volt, aki egy órát is. Persze ha valaki csak 15 pontot gyűjtött és hozzádobott még 1500 forintot, az is hazavihette Vilmát és társait, sőt pontok nélkül 4999 forintért is. A beváltásra jövő hét szerdáig van még idő.
Szerettük volna megtudni, hogy meglepte-e a cégvezetést a hatalmas érdeklődés, valamint az akciónak köszönhetően eddig mennyivel növekedett a forgalmuk, ám csak egy szűkszavú e-mailt kaptunk. – Anyavállalatunk döntése alapján semmilyen üzleti folyamatainkat érintő kérdésben nem nyilatkozunk. Ebben az esetben mégis annyit közölhetünk, hogy a Vitateam akció magas vásárlói részvétellel sikeresen zajlik. Az akció szeptember 3-ig tart, és megpróbálunk minden vásárlói kérésnek megfelelni – tudatta Weinmann Barbara, a Penny Market ügyvezető asszisztense.
Az élelmiszerlánc előtt más is próbálkozott már hasonlóval. Bizonyára sokan emlékeznek még a macis akcióra. A Mol-kutaknál néhány évvel ezelőtt a 2000 forint feletti tankolásért pontokat adtak, amit be lehetett váltani különféle méretű plüssmackóra. Így lett sokaknak egy egész mackócsaládjuk.
Vajon miért ennyire népszerűek ezek az akciók, amikor a termék sokszor csak fillérekbe kerül? – Ha egy marslakó nézné onnan fentről a tolongást, a sorban állást mondjuk egy ilyen plüss játékért, csak a fejét csóválná és azt gondolná: ez teljesen ésszerűtlen döntés – mondja a Borsnak Szilágyi Gyula. A szociológus szerint a gyűjtőszenvedély mindig is egy pótcselekvés. Ha valaki például nem tud eljutni a kedvenc országába, nincs pénze sárkányrepülőre ülni, inkább elkezd gyűjteni valamit. A társadalomtudós egy személyes példát is említ. – Amikor annak idején előfizettem a Reader’s Digest magazinra, egy bóvli, bazári órát kaptam a többi előfizetővel együtt. Ma már szégyellem, de hordtam is. Miért? Mert úgy gondoltam, hogy közösségteremtő ereje van. Láttam máson is, és egyből tudtam, hogy ő is ezt a kiadványt olvassa. Ugyanakkor, ha azt látjuk, hogy valamit sokan vesznek vagy kapnak, akkor az nekünk is kell – magyarázza Szilágyi Gyula.
A pszichológus szerint az összes ilyen akció egy valamit sugall: azt, hogy ingyen adják azt a valamit. – A legtöbb ember ilyenkor úgy érzi, hogy hozzájut egy olyan dologhoz, amiért nem kell megdolgoznia. Persze ez nem így van, mert elég sok pénzt kell elköltenie, hogy kapjon egy könyvet, macit, vagy éppen egy plüssfigurát. Ám ez mégis örömmel tölti el a vásárlót, és sikerélményhez juttatja – mondja Csehák Hajnalka. – A kicsik szinte mindent gyűjtenek, mindennek örülnek, sőt kikövetelik a vásárlást is, csakhogy hozzájussanak a plüss- manóhoz, vagy a macikhoz – teszi hozzá a pszichológus.
A reklámszakember szerint mindezeken túl még egyvalami hat nagyon erősen az ilyen akcióknál a vásárlókra. – Ahogy egy nő nagyon tud örülni egy szál virágnak is, úgy a boltba járó háziasszony, sőt mindegyikőnk örül, ha megajándékozzák. Ráadásul az ajándékkal megköszönik a vásárló kedvességét is, hogy rendszeresen hozzájuk jár – fogalmaz Fazekas Ildikó, a Magyar Önszabályozó Reklámtestület elnöke, aki szerint egyetlen árnyoldala van az ilyen akcióknak: ha közben elfogy a kiválasztott termék.