Vitathatatlan, hogy őseinkhez képest ma már egy gyerek is zseninek számít, ám vétek lenne az ő tudásukat alábecsülni. Zágrábban a napokban kezdődik nemzetközi szimpózium, melyen neves tudósok próbálnak megfejtést találni a világ legrejtélyesebbnek tartott felfedezéseire.
Többet esznek a növények
A Föld levegőszennyezettségét elemző legfrissebb modellkísérletekből az derült ki, hogy túlbecsülték a CO2 légköri növekedésének ütemét. A korábban becsült 915 milliárd tonna helyett valójában 16 százalékkal több, vagyis 1057 milliárd tonna szén-dioxidot nyel el a bolygó növényvilága.
A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nyugodtan hátradőlhetünk. Továbbra is szigorúan vissza kell fogni a szén-dioxid-kibocsátást, ha a következő évszázadban kettő fok alá akarjuk szorítani a felmelegedés mértékét.
Két hónap után mindenki meghal a Marson
A torontói űrkongresszuson bemutatott Mars One szimuláció szerint a 2025-re tervezett földi kolónia létrehozása a jelenleg elérhető legmodernebb technológiával sem kivitelezhető a vörös bolygón. A Marsra utazó földi kolónia tagjai 68 napon belül meghalnának a véges mennyiségű oxigén és vízellátás miatt.
Ráadásul az első telepesek otthonának építéséhez szükséges nyersanyagokat az előzetes számításokkal ellentétben nem hat, hanem tizenöt rakétával lehetne csak szállítani. Darabonként közel ötmilliárd dollárért. Ezért egyelőre csak odaúttal kalkulálnak.
Veszélyes porcica
A hiedelmekkel ellentétben a lakás különböző szegleteiben megbúvó porcicák nem csak a lakók hajszálaiból, háziállatok elhullajtott szőréből, bőrdarabkákból, bútorszövetszálakból és ételmaradványokból állnak össze, hanem tucatnyi háztartási vegyszermaradványt is tartalmazhatnak.
Egy 120 lakásra kiterjedő vizsgálat során megállapították, hogy jó néhány olyan vegyületet tartalmaznak ezek a csomók, amelyek befolyásolják az emberi hormonális fejlődést. Ráadásul a vizsgálatban részt vevő lakások 65 százalékában DDT-maradványt is találtak. Pedig ezt a növényvédőszert több mint harminc éve betiltották.
Az antiküthérai szerkezet
Egy antik számológép, időmérő, pontos rendeltetése azonban ismeretlen. Valószínűsíthető, hogy asztronómiai méréseket végeztek vele: a Nap, a Hold és öt másik bolygó pontos helymeghatározására használták. Keletkezése i. e. 150–100 körülre tehető, mielőtt egyáltalán hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.
A szerkezeten, amelyre 1902. május 17-én bukkantak 40 méter mélységben, görög csillagászati feliratok találhatók. Több mint harminc, kézzel készített, bronz fogaskerékből és tárcsából áll, a legnagyobb keréknek 27 foga van. Több mint kétezer írásjel és szimbólum található rajta.
Bloop
Az óceánok mélye egyáltalán nem a csend világa. Hajók, tengeri állatok, tengeralattjárók, földrengések hangjából áll össze a víz alatti kakofónia. E hangok zömét viszonylag könnyű azonosítani, de akadnak máig felderítetlen eredetű zajok is.
Érzékeny víz alatti mikrofonok segítségével sikerült például rögzíteni a hosszúszárnyú bálnák „énekét”, meghatározni a bálnák és más tengeri állatok mozgásmintáit, kiértékelni a tenger alatti vulkánkitöréseket, jelezni a tenger alatti földrengéseket. Ám a mikrofonok időnként megmagyarázhatatlan hangokat is rögzítenek, rendszerint hangutánzó szavakkal jelölik őket.
E zajok közül az egyik leghíresebb az 1997-ben észlelt Bloop (Nagy Buggy). A hang a mai napig nem ismétlődött meg, és az eredetével kapcsolatban is csak találgatások léteznek. Az egyik legizgalmasabb elképzelés szerint a hangot egy máig ismeretlen, a kék vagy óriásbálnánál is jóval nagyobb élőlény adhatta ki.
Erre azért gondolnak egyesek, mert a hang eléggé hasonlít a tengeri emlősök kommunikációjában használt hangjelekhez, viszont annyira erős volt, hogy ilyen erős hangot még a Föld ma ismert leghatalmasabb állata sem képes kibocsátani (egymástól csaknem 5000 kilométer távolságban elhelyezkedő hidrofonok is érzékelték). Realistább elméletek szerint a hangot egy jéghegydarab letörése, vagy valamilyen vulkáni tevékenység okozta.
Costa Rica-i kőgolyók
Keletkezési idejük és céljuk is ismeretlen, de kétségkívül mesterséges eredetűek. Az elfogadott szemlélet szerint a kihalt Diquís-kultúra képviselői készítették őket. Napjainkban a Diquís-deltában nagyjából 300 különböző méretű kőgolyó található. Méretük néhány centiméteres átmérőtől a 2,14 méteresig változik, a nagyobbak súlya elérheti a 15 tonnát.
Van köztük gabbró, mészkő, homokkő és gránit anyagú is. Alakjuk tökéletes, a mértani gömbtől alig tér el. Egyiken sincsenek vésett jelek vagy díszítések. Olyan szerszámokat viszont nem találtak, amikkel kifaraghatták volna őket. A 19. században fedezték fel őket, de eredeti helyén már csak néhány kőgolyó található, a többségüket parkokban, hivataloknál vagy magánkertekben helyezték el.
Voynich-kézirat
1912-ben Wilfrid Michael Voynich amerikai könyvkereskedő egy ismeretlen nyelven írt könyvet talált. A 234 darab borjúbőr pergamenből álló alkotás a 15. század elején született, lapjain soha korábban nem látott ábrák szerepelnek. A könyvben szereplő képek alapján arra lehet következtetni, hogy a fejezetek herbáriummal, asztronómiával, biológiával, kozmológiával, gyógyszerészettel és receptekkel foglalkoznak.
A rajzok közül több meztelen nőalakokat ábrázol – néhányuk koronát visel –, akik kádban fürdenek, ezek pedig bonyolult csőhálózattal vannak összekötve. A kézirat mindössze néhány, latin betűvel íródott szót tartalmaz, ám ezek egyike sem mutat rokonságot semmilyen ismert nyelvvel. Mivel ez idáig a legkisebb előrelépést sem sikerült elérni a kód megfejtésében, sokan gondolják úgy, hogy a szövegnek egyszerűen nincs értelme.
Baigongi csövek
Kína Qinghai tartományában, a Mount Baigong lábánál három barlang található, mindegyik háromszög formájú bejárattal. Az egyikben megdöbbentő dolgokat találtak a régészek. A bejáratnál egy 40 centi átmérőjű, a barlang falába vezeték fut a föld mélyébe, több vezeték pedig egyenesen a hegy gyomrába vezet. A barlangtól körülbelül nyolcvan méterre fekvő Toson-tó partján, egy 40 méteres szakaszon szintén több tucat, különböző méretű csövet találtak. A döbbenetes az egészben az, hogy a tudósok szerint a csöveket 150 ezer éve készítették, noha a környéken az emberek alig harmincezer éve telepedtek meg!
