Maja és Szláva! – így hívják Petőfi Sándor ükunokáit – közölte a szenzációs hírt a Borssal Nehéz Mihályné. Műfordító férjével egyikük fel is vette a kapcsolatot, és fényképeket is küldött.
Mint ismeretes: a barguzini elmélet hívei úgy gondolják: Petőfi Sándor nem a segesvári csatában halt meg, hanem Szibériába hurcolták politikai fogolyként.
Egy Barguzin nevű városkában Anna Ivanovna Kuznyecovánál, a postamester lányánál szállásolták el. Annuska és a költő között szerelem szövődött, gyermekük is született. Azt már kevesebben tudják, hogy Nehéz Mihálynak – aki részt vett az 1989-es barguzini expedícióban – sikerült Petôfi leszármazottaival felvennie a kapcsolatot.
Az újságíró, műfordító a szibériai kutatásaiból hazatérve maga is meglepődött, amikor megcsörrent a telefonja, és az egyik Petrovics ükunoka, Szvetlána Kuznyecova hívta.
– A férjem 1991-ben Csitában találkozott egy Szekirev nevű egyetemi professzorral, aki elmesélte neki, hogy ők magyarok, de ezt titkolniuk kell. Ő mesélt neki először Petőfi ma élő orosz leszármazottairól is, akik időnként visszajárnak Barguzinba rokonlátogatóba és a temetőbe – idézte fel a Borsnak Nehézné Szilvássy Irén, aki féltve őrzi férje hagyatékát.
Nehéz Mihály, mielőtt hazaérkezett Szibériából, a Bajkál című folyóiratnál meghagyta elérhetőségeit. A Petőfi-legendát firtató cikk után jelentkeztek a Kuznyecovok, így jutottak el a magyar kutatóhoz is. Szvetlána levélben írta le származását, és fényképeket is küldött családjáról. Petőfi feltételezett orosz leszármazottainak eredeti fotográfiáit is mellékelte.
– Amikor a hölgy telefonon jelentkezett, teljesen elérzékenyült, hogy végre megismerheti a gyökereit, hiszen semmit sem tudtak az őseikről. Tőle tudjuk, hogy Petőfi fia 1852-ben jött világra, törvényen kívüliként nem kaphatta meg az apa családi nevét, ezért Annuska pap nagybátyja Dimitrij Kuznyecov néven anyakönyvezte – tette hozzá az asszony.
A családfa szerint Dimitrij fiát, vagyis Petőfi unokáját Nikolajnak hívták. A dédunokáját pedig Ivánnak. Ő erdőmérnök volt, és ugyanabban a házban élt, ahol magyar fogoly nagyapja. Két lányt és egy fiút nemzett. A legidősebb Maja, akinek bal felső szemfoga agyarszerűen nőtt, mint ismeretes, Petőfinek is kiállt ugyanez a foga. A középső Szvetlána, a legfiatalabb fiú pedig Szláva.
– A levéltári adatokból már kiderült, hogy létező famíliáról beszélünk, az anyai ágon kapott Kuznyecov név szabad polgárokká tette őket – mondta Irénke.
