Annyi pofont kapott az élettől Blázsik Ildikó és a héten tizedik születésnapját ünneplő kisfia, a nyitott hátgerinccel és agykamratágulattal született Patrik, amennyivel szemben egy edzett férfiember is nehezen maradna talpon.
Az elmúlt esztendőkben átvészeltünk egy mélyvénás trombózist, egy lábszár- és két combcsonttörést is, de csak évek múlva derült ki, Patrik olyan súlyos csontritkulással küzd, hogy az alsó végtagjai szúnyoghálónak hatnak a röntgenképen. Legszívesebben magamhoz szorítottam volna, hogy akár a széltől is megóvjam, miközben tudtam, nem tehetem, mert akár egyetlen öleléssel összeroppanthatom az üvegcsontjait – mondja az anyuka, akinek fia további vizsgálatai sem hoztak nyugalmat.
A kitűnő tanuló Patriknál súlyos agyi fejlődési rendellenességet, fekélyt és bármikor szétrobbanó lépcisztát is megállapítottak, így folyamatosan steril szobákat kell biztosítani a magántanuló fiúnak, akihez csak fertőtlenítés után, szájmaszkkal és cipő nélkül léphetnek az egyre fogyó számú látogatók.
– A fiamat nem csak az elmaradó barátok aggasztják, de egyre inkább félti kettőnket is. Havi hetvenötezerből próbálunk kijönni, s hiába fertőtlenítek a fiam miatt fáradhatatlanul, a könnyített bútorok és a steril környezet fenntartása viszi a pénzt. Én viszont egyre kevésbé vagyok képes őt fuvarozni Csongrádról Szegedre – sóhajtja az édesanya a könnyeit nyelve, miközben hálát ad minden egyes, fiával közösen megélt napért.
Keserves helyzetben
Mint azt korábban megírtuk, az édesanya hitte, javíthat a nyitott hátgerinccel és agykamratágulattal született fia életkörülményein, ha műhibapert indít a rossz diagnosztika miatt, amit a bíróság elismert ugyan, ám kimondta, nem hibázott az orvos, így még ő fizethetett. Majd egy alapítvány tett úgy, segítő kezet nyújt, ám az egymillió forintnál is nagyobb adományból alig kétszázhúszezret utaltak csak át, a többit számlákkal igazolva saját költségeikként számolták el.
