Miért nincsenek kínai sírok Magyarországon? Hova temetkeznek az itt élő ázsiaiak? Igaz lenne, hogy halott társaik papírjait továbbadják? A Bors utánajárt a városi legendának.
Mivel a kínaiak a magyar ember szemében annyira egyformák, hogy senki sem tudja őket megkülönböztetni, az elhunytakat be sem jelentik, és papírjaikkal új rokonok érkeznek az országba – szól a városi legenda. A történet alapja a szóbeszéden kívül az azóta megszűnt Havaria Press hírügynökség 2001-es tudósítása volt. Eszerint évente 110 kínai hal meg Magyarországon, közülük száz holtteste eltűnik.
A hír nem bizonyult igaznak, a hírügynökség visszavonta, sőt bocsánatot is kért miatta. Ez a tény azonban nem változtatott azon, hogy a mai napig fel-felbukkanjon a hír. A Spektrum TV Kicsi ország, kicsi Kína című dokumentumsorozatában választ kaphatunk a kérdésre.
Szong Van-jun az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb magyarországi kínai üzletember. Neki egy fél népligetnyi területe van Kőbányán, évi négymilliárdot adózik, honfitársai lao bannak, vagyis Nagyfőnöknek hívják.
– Én is ismerem a legendát, de elképzelhetetlennek tartom, hogy igaz lenne – mondta Szong úr. Szerinte a legtöbb nálunk élő kínai legfeljebb 50-60 éves, tehát öregség miatt kevesen halnak meg. Ha mégis ez történik, a család hazaküldi a hamvakat Kínába. – Egy ősi mondásunk szerint a lehulló levél mindig a gyökereihez érkezik – teszi hozzá Szong.
• A legtöbb kínai a rendszerváltozás idején érkezett, az akkor 20-30 éves generáció ma is legfeljebb 40-50 éves, így kisebb körükben a természetes halálozási ráta.
• Ha egy kínai beteg, hazautazik, mert jobban bízik a hagyományos orvoslásban, szintén így tesz, ha halálos beteg, ez esetben meghalni megy haza.
• Ha mégis itt hal meg, a hamvakat hazaküldik Kínába.
Ő személyesen is tudja cáfolni a legenda másik részét, mely szerint nincsenek kínai sírok és temetések a magyar temetőkben. Húsz éve ugyanis elrabolták, meggyilkolták és feldarabolták a húgát. A rendőrség nem engedte lao bannak, hogy elhamvassza és hazaküldje testvére maradványait, ezért Szong Jun-ping most is a Fiumei úti temetőben nyugszik, alig száz méterre a Kossuth-mauzóleumtól. A Nagyfőnök kínai szokás szerint kiviszi kedvenc ételeit, füstölőt, kegyeleti papírokat és pénzt éget a sírnál, ha kilátogat hozzá.
Az valóban igaz, hogy kevés kínai sírhely van Magyarországon, ez a már említett okokon túl azért is így van, mert sok ázsiai egyszerűen hazamegy meghalni, ha érzi, hogy eljött az ideje, mert például halálos beteg lett.