Áll a bál az írásbeli gimnáziumi felvételi után. Idegileg kikészült gyerekek, értetlenül álló szakemberek és elkeseredett szülők. Most is ezt hozta a matematikafelvételi.
Szombaton több mint 53 ezer 12 és 14 éves gyermek ment el matematika és magyar írásbelit írni, hogy hat-, illetve négyosztályos gimnáziumba folytathassa tanulmányait. Mint kiderült, a tavalyinál is nehezebb feladatsort kaptak, amin akkor a tanulók ötven százaléka elbukott.
Várható volt
Egy neve elhallgatását kérő gimnáziumi matematikatanár arról számolt be lapunknak, hogy már a javítás elején szembesült vele, nehezebbek voltak a kérdések, mint tavaly. A tanár szerint az a baj, hogy nemcsak az állam pakolja a gyermek vállára a terhet, hanem a szülő is, amikor olyan elvárásokat támaszt a gyerek elé, amely a korához képest indokolatlan. Több 14 évestôl ugyanis középfokú nyelvvizsgát várnak év végére, mondván, vészesen közeledik az érettségi, ezzel is nyomasztva a kiskamaszt.
Tehetségtemető
A wmn.hu-n – főszerkesztő D. Tóth Kriszta – egy gyerekjogász írt arról, miért káros az, amit az Oktatási Hivatal elvár a felvételin a gyerekektől, akik egy nagyon érzékeny időszakban vannak, illetve ez a fajta stresszhelyzet milyen hatással van rövid és hosszú távon az egész családra. Az oldal hivatkozik az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának 2001-es meglátására, amely szerint az a típusú tanítás, amely elsődlegesen az ismeret növelésére törekszik, a versenyzést ösztönzi, és a gyerekek túlzott terheléséhez vezet. Súlyosan gátolhatja a gyermek szellemi és fizikai tehetségének kibontakozását.
Petőfi is elbukna
Vekerdy Tamás pszichológus szerint a szombati felvételi ellen egyetlenegy fegyver van: tiltakozni kell, úgy, ahogy ezt a miskolci tanárok teszik.
– Abnormális, ami itt zajlik. Bár az intézmény Klebelsberg Kuno nevét viseli, ennek ellenére pont fordítva cselekednek, mint ahogy névadójuk tette annak idején. Ő mindenkit gimnáziumban akart látni. Egy normális demokráciában felvételi helyett el kéne fogadni az előző iskolai fokozat eredményeit. Egyébként régóta tudjuk, a rossz tanuló is lehet tehetséges, Petőfinek sem voltak soha jó eredményei. Azért kellene növelni a gimnáziumok számát, mert a világtrend azt mutatja, lassabban választanak életpályát vagy foglalkozást a mai gyerekek.
Ha nem igazodunk az új trendekhez, akkor olyan gyermekek kerülnek be a társadalomba, akikből nem fogunk tudni profitálni, így a társadalom nem jut el oda, ahova szeretne.
Az Oktatási Hivatal szerint az írásbeli vizsga feladata, hogy olyan mércét állítson, olyan módszereket alkalmazzon, amelyekkel a különbségek kimutathatók, a tanulói teljesítmények összehasonlíthatók. Az idei feladatsorok a bizottságok több hónapos mérlegelése, valamint számos lektorálási, ellenőrzési lépés után kerültek a vizsgázók elé. Továbbá hozzátették: ahogy korábban, úgy az idén is a feladatsorok tárgyilagos, szakmai megítélése majd az eredmények ismeretében lesz lehetséges.