Mindenki csinálja, az angol királynőtől kezdve egészen a hangyákig. De azt tudja, hogy miért tesszük? És azt, hogy miért büdös? Most jóval többet is megtudhat a szellentésről, mint azt valaha szerette volna.
Tudta, hogy a halottak is kiengedik a „fáradt gázokat”? Gondolta volna, hogy az angol nyelv egyik legrégebbi szava, a magyar szellentés szónak megfelelő „fart”? És arról tudott, hogy Claudius császár törvénybe is foglalta a fingás legalizálását? Esetleg előfordult már Önnel is, hogy ebéd után majd kidurrant, de a munkahelyén csak suttyomban tudta kiengedni a felesleges gázokat? Egy köhögés, egy pukkantás. Ismerős? Úgy gondolja, hogy kapcsolata akkor lépett egy magasabb szintre, amikor már a partnere előtt is el mert ereszteni egy galambot?
Összefoglalónkkal igyekszünk minden szellentéssel kapcsolatos kérdést megválaszolni. Hiszen ki tudja, mikor jöhet jól az a hasznos tudás, hogy a világon vannak olyan helyek, ahol egyáltalán nem udvariatlan dolog az eregetés, sőt, bizonyos emberek kifejezetten szeretik szimatolni a mások bűzét.
Honnan származik? Miből áll a bélgáz?
A bélgáz a lenyelt levegő, a vérből a belekbe szivárgó gáz, a bélbaktériumok által termelt gázok és bizonyos kémiai reakciók következménye.
A vastagbélbe érkező gáz nagy része nitrogén, de a gyomorsavnak és a baktériumoknak köszönhetően emellett a szén-dioxid, a hidrogén és metán is jelen van. A távozó gáz összetétele több dologtól is függ, természetesen számít, hogy mit ettünk, fontos, hogy mennyi levegőt nyeltünk le, de szerepe van annak is, hogy milyen baktériumok találhatók a beleinkben, sőt, hogy mennyi ideig tartottuk vissza gázainkat. A szellentés hangját a végbélnyílás rezgése produkálja, a hangerő függ az izom tartóképességétől és a kiáramlás erősségétől is. És azt sem árt tudni, akár 10 km/órás sebességgel is képes távozni a szellentés!
Miért büdös?
A kellemetlen bűzt a hidrogén-szulfid és az ürülékben található metil-indol okozza. Minél több ként tartalmaz az elfogyasztott étel, annál büdösebb lesz a távozó gáz. Ha karfiolt, tojást, vagy húsféléket eszünk, akkor jobb, ha találunk egy jól szellőző helyet. A hüvelyesekkel sem árt vigyázni, de annyira nem veszélyesek, mint az előbbiek.
Mennyi gázt termel egy ember egy nap?
Nagyjából fél litert, ami 14 durrantás eredménye. Nem semmi, nem igaz?
Ennek fényében felmerülhet a következő kérdés:
A férfiak többet szellentenek, mint a nők?
A nők nem szoktak ilyet, igazából cukorkaillatú szivárványt pukkantanak, igaz? Aha.
Dehogyis. Egyénenként változó az eregetés mértéke, de nincs különbség a nemek között. Az eltérés annyi, hogy a férfiak általában jobban felvállalják, sőt, esetenként elégedettebbek is a teljesítményükkel.
Veszélyes a szellentés visszatartása?
Erre nincs hivatalos válasz, viszont a történelem során sokáig úgy tartották, komoly gondokat okozhat, és az egészségre is ártalmas, ha nem engedjük ki időben a fáradt gőzt. Éppen ezért hozott Claudius császár is törvényt, hogy szabadon eregethessenek az összegyűlt emberek, nehogy bajuk essék a nagy illedelmességtől. Valójában viszont nincs bizonyíték arra, hogy bármi gondot okozna, esetleg némi hasfájást, felfúvódást, illetve a szellentés későbbre tolódását.
Hová tűnik a visszatartott szellentés?
Csodák nincsenek, aminek ki kell jönni, az ki is jön, stb. Magyarán, ne is reménykedjen, ki fog az jönni, legfeljebb azután, hogy elaludt. Amint ellazul a test, utat tör magának!
Meggyújtható a bélgáz?
De még mennyire! Talán azért mégis jobb lenne nem kipróbálni, mert a végbélnyílásunk mellett a körülöttünk és rajtunk lévő dolgok is lángra kaphatnak. Na meg különben is. Viszont, ha mégis erre adná a fejét, nem árt, ha tudja: kék és sárga lánggal ég a fing. A gyúlékonyságnak pedig a hidrogén és a metán tartalom az oka.
Tényleg szellentenek a halottak?
A létezés csodája, nem igaz? Akármilyen morbid, bizony, a halál után is kiszökik, aminek ki kell. A hullamerevség beálltáig tehát a holtest is eregethet.
Ön szerint melyik állat termeli a legtöbb gázt?
Nem, nem a szarvasmarha. A termeszek! Hitte volna? Ez az apró állat önmagában nagyon kevés, mindössze fél mikorgramm metánt termel, na de, ha ezt a mennyiséget beszorozzuk a kis lények számával, akkor megdöbbentően nagy összeg jön ki. Tehát, a több millió tonnás metán termelésükkel bizony, a termeszek komolyan hozzájárulnak a globális felmelegedéshz.
Mindenki szerint undorító?
Azt nem tudjuk, de azt igen, hogy Dél-Amerikában létezik a yanomami nevű indián törzs, akik köszöntésként használják a szellentést. Kínában pedig – csodálkoznánk is, ha nem lenne ilyen – professzionális fingszaglászóként is el lehet helyezkedni, mármint hivatalosan. És végül, egyes tanulmányok szerint a fing szaglászása jótékony hatással van az egészségünkre.
