Tizedik évfordulója lesz május 26-án az ôszödi beszédnek, melyben Gyurcsány Ferenc bevallotta: az MSZP–SZDSZ-kormány hazugságokkal tarthatta meg a hatalmat.
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk.rtuk. Nem kicsit, nagyon (...) Nyilvánvalóan végighazudtuk az elmúlt másfél-két évet – így hangzanak Gyurcsány zárt körben elhangzott beszédének leghíresebb mondatai. A beszédet titokban rögzíthették a kormányfő párttársai a balatonőszödi kormányüdülőben tartott frakcióülésen, mert a szenvedélyes szónoklaton érződött: Gyurcsány nem gondolta, hogy kiszivárog. A mai napig nem derült ki a lehallgató személye, illetve azé, aki 2006 szeptemberében kiadta a sajtónak. A beszéd kiszivárgása után súlyos utcai zavargások törtek ki, egy csoport megostromolta az MTV székházát is.
Gyurcsány későbbi nyilatkozataiban többször utalt rá, sejti, kik voltak a szivárogtatók, de neveket sosem említett. Később szenvedélyes igazságbeszédnek nevezte a szónoklatot, amit azóta sem bánt meg. Tény: a beszédben a kormányfő saját pártját tolta le, amiért a 2006-os választások megnyeréséig semmi érdemi kormányzati intézkedést nem végezhettek, és trükkök százaival hallgatták el a magyar gazdaság rossz állapotát.
Csapataink harcban állnak
A magyar történelem legdrámaibb, egyben legrövidebb politikusi beszéde Nagy Imre miniszterelnöké. A szovjet csapatok 1956. november 4-én indították meg az inváziót Budapest ellen, hogy leverjék a forradalmat. Az alig ötmondatos beszéd hajnali 5 óra 20 perctől többször is elhangzott a rádióban: – Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van – hangzik a leghíresebb sor.
Budapest, a bűnös város
A Tanácsköztársaság bukása után, 1919. november 26-án a Budapestre csapatai élén fehér lovon bevonuló Horthy Miklós az őt üdvözlő polgármester beszéde után fenyegető, vészjósló szónoklatot tartott, amellyel megelőlegezte a fehérterror megtorlásait: – Szerettük, becéztük ezt a várost, amely az elmúlt évben a nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost! – hangzott a leghírhedtebb mondat. Horthyék a budapestiek bűnének tudták be, hogy Kun Béla kommunistái néhány hónapra hatalomra juthattak.
Bocs, mégis háború
Hosszú időre szóló, becsületes békét hoztam Angliának – mondta beszédében Neville Chamberlain brit miniszterelnök 1938. szeptember 30-án, a hestoni repülőtéren egy papírt lobogtatva. Ez az a müncheni egyezmény volt, amelyet Adolf Hitler német diktátor is aláírt. Chamberlain azt állította, hogy sikerült elkerülni egy újabb világégést. Egy év sem telt el, 1939. szeptember 2-án mégis kirobbant a második világháború.
Egy fánk vagyok
Ich bin ein Berliner – mondta el a berlini fal előtt tartott beszédében John F. Kennedy amerikai elnök 1963-ban. Azt akarta kifejezni, hogy berlini lakosnak lenni egyenlő a szabad világhoz tartozással, amely szemben áll a kommunizmussal. Csakhogy németül ez helyesen így hangzott volna: Ich bin berliner. A Berliner ugyanis a németek kedvelt fánkjának elnevezése.
Nem vagyok isten
Miután amerikai atombombák pusztították el Japán két városát, 1945. augusztus 15-én a japán nép először hallhatta a rádióban a szó szerint istennek tartott japán császár, Hirohito hangját, aki bejelentette: Japán megadja magát a szövetségeseknek. Ez csak megágyazott 1946. január 1-jén elhangzott rádióbeszédének, amelyben nyilvánosan megtagadta isteni származását, kijelentve, hogy ő is csak egy emberi lény.
