<p>Zajos, büdös, ugat a kutyája – egy igazi bunkó a szomszédom! Sok krimi kezdődik hasonló mondatokkal, de mit tehet az, aki nem erőszakkal akarja rendre kényszeríteni a mellette élőt?</p>
A leggyakoribb vitaforrások
A társas együttélés nehéz, előbb-utóbb belefutunk egy olyan szomszédba, aki megkeseríti az életünket – vagy éppen mi magunk tesszük ezt másokkal. Igaz, vannak jogszabályok és társasházi vagy éppen önkormányzati szabályok, de mire eljutunk ezek érvényesítéséig, addigra nagyon elmérgesedik a viszony. Egy lakás vagy ház pedig nem olyan dolog, amit könnyen lecserélhetünk egy másikra csak azért, hogy megszabaduljunk az idegesítő szomszédtól. Az sem jó helyzet, ha mi élnénk az életünket normális szabályok szerint, ennek ellenére a mellettünk lakó lépten-nyomon belénk köt valamiért.
Kutya
„Egy körfolyosós házban egy nő kutyát tartott. Napközben nem volt otthon, a kutya pedig folyamatosan ugatott. A szomszédoknak már nagyon elege lett belőle. Egy bácsi gondolt egyet, és felvette magnóra az egész napos ugatást, majd éjszaka a nő ablakába tette a készüléket, és egész éjjel játszotta neki az ugatást.”
A társasházi törvény és a Polgári Törvénykönyv szerint mindenki csak úgy tarthat kutyát, hogy az a szomszédai jogait ne sértse, függetlenül attól, hogy van-e ezzel kapcsolatos közgyűlési határozat. Vagyis a ház nem tilthatja meg, hogy kutyát tartson valaki. Viszont, ha valakit zavar a szomszédja állandóan ugató kedvence, akkor kérhet birtokvédelmet a helyi jegyzőtől vagy a bíróságtól. Természetesen ez még nem azt jelenti, hogy elveszik a kutyát, minden esetet egyedileg bírálnak el.
Hangoskodás
„A lakásunkban állandóan dobognak felettünk a gyerekek, ráadásul a tulajdonosok még buzdítják is őket. A mellettem lakó pedig állandóan üvölteti a tévét és mindig dübörög valami vagy a mosógépet indítja be este tíz után. Már nem is szólunk, mert csakazértis csinálná.”
Az együttélés szabályaival kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit, hogy szomszédokat zavaró, hangos tevékenységet csak este tíz óra után nem folytathatunk. Ez azonban nem igaz. A Polgári Törvénykönyv azt fogalmazza meg, hogy a tulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amivel a szomszédait szükségtelenül zavarná vagy veszélyeztetné. Ez nincs időkorláthoz kötve és a csendháborítás harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
De mivel a csendháborításnak sok változata lehet, a jogszabályok meg sem kísérlik felsorolni azokat a tevékenységeket, amelyekkel zavarhatjuk egymást. Mások mellett ide sorolható a napszaktól független hangos zenehallgatás, a hét végi barkácsolás, a fűnyírás, a házibuli vagy egyéb családi események. Természetesen nincs szó arról, hogy ezeket a tevékenységeket ne lehetne folytatni a lakásunkban, de mindennek megvan a saját ideje, és egy-egy kirívó alkalom kapcsán szokás a szomszédokat előre értesíteni.
Bűz
„Mellettem lakik egy olyan család, akik bagóznak a lakásban, közben a lakás ajtaját kitárva szellőztetnek. Árad a lépcsőházba a szaguk és a füst, ráadásul a csövek mentén az én lakásomba is jut.”
A cigarettázásból is sok probléma akad a társasházakban. A kerttulajdonosok pedig a kertben való égetésre panaszkodnak gyakran. Az is előfordult már, hogy az erkélyen tartott grillparti miatt tört ki a szomszédháború.
Azt nem szabályozza semmi, hogy ki mikor gyújthat rá a lakásában, ennek ellenére érdemes odafigyelni arra, hogy ezzel ne zavarjuk a szomszédokat. A nyílt lánggal, parázzsal működő grillek használata nem engedélyezett a társasházakban tűzvédelmi szempontból, mivel a jogszabály szerint az épületekben nem szabad éghető anyagot olyan mennyiségben tárolni és használni, ami az épület rendeltetésszerű használatától eltér.
