A tavasz beköszöntével egyre több időt töltünk a szabadban. Ez az az idő, amikor a Lyme-kórt és a vírusos agyvelőgyulladást és számos más kórokozót terjesztő kullancsok is aktivizálódnak.
Forrás: Thinkstock
Az esős napokat követő párás időben különösen aktívakká válnak. A leghatékonyabb védekezés a kullancsok ellen, ha nem megyünk ki a szabadba, de nyilvánvaló, hogy nem ez a megoldás.
– A csípéseknek legjobban a terepen, illetve a saját kertjükben dolgozók vannak kitéve. Oda ugyanis a legritkább esetben megyünk ki nyakig beöltözve vagy fújjuk be magunkat minden alkalommal riasztószerrel – mondta a Borsnak dr. Lakos András infektológus.
Drágállják az oltást
A kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás ellen van védőoltás. Korábban támogatta a TB, de amióta a gyártók az árát emelték, ez megszűnt.
Felmerült már, hogy az egész lakosságot be kellene oltani, de ez óriási költség a fertőzöttséghez viszonyítva. – Az arány érzékeltetésére vetítve ez azt jelenti, hogy 250 ezer ember beoltásával 250 embert védenének meg. Évi ötven alatti az agyvelőgyulladásos új megbetegedés. Az oltásra leginkább azoknak kell gondolni, akik a támadásoknak jobban ki vannak téve: túrázók, vadászok, horgászok, futók, kerékpárosok.
Bejárják a lakásunkat is
Nagy segítség a zárt ruházat, és a riasztó szerek közös használata. Fontos, hogy miután hazaértünk, a levetett ruhát dobjuk be a mosógépbe, és semmiképpen ne hagyjuk elöl, mert éjszaka ezek a kis állatkák nagy távolságot képesek bejárni a szagok vonzásában. A testünket is vizsgáljuk át, hogy nem tapadt-e rá kullancs, és ha igen, minél hamarabb távolítsuk el. Ennek módjára akár csipesszel, akár egy szál cérnával is, nagyon jó mintákat láthatunk a neten – állította a szakember.
Nem mindig ismerik fel a betegség okát
A kullancsok által terjesztett másik betegséget, a Lyme-kórt sokkal enyhébbnek tartják, amit a szervezet képes legyőzni. A fertőzés első jelei lehet, hogy csak két hónap múlva jelentkeznek egy jellegzetes bőrpírral.
– Ez egy idő után kezelés nélkül is eltűnhet, de a kórokozó a szervezetben marad – figyelmeztet a Lyme Borreliosis Alapítvány orvos titkára, dr. Bózsik Béla Pál. – Hogy melyik törzsről van szó, azt ki lehet mutatni, és az antibiotikumos kezelést ennek megfelelően kell megtervezni. Erre nagyon hatékony szerek vannak. Ha ezt elmulasztják, évekkel később jelentkeznek olyan betegségek, amiknél nem is gondolják az orvosok, hogy ez az ok. Leggyakrabban ízületi-ideg-gyulladásnál kellene gondolni a laboratóriumi vizsgálat elvégzésére.
Miért nem irtanak?
Gyakran szóba kerül az is, hogy miért nincs radikális kullancsirtás. Ezt azzal magyarázták, hogy a létező vegyszerek a többi rovart is elpusztítják, és ez nem engedélyezett, pedig a táborokban és környékén ez védene biztonságosan. De létezik már egy olyan biológiai védekezés is, egy mikroszkopikus gomba, ami speciálisan csak a kullancsokat támadja meg. Bevezetése előtt olyan vizsgálatokat ír elő az EU, aminek finanszírozására idén látszik először reális pályázati esély – állította dr. Bózsik Béla Pál.
Nem gondoltak a Lyme-kórra az orvosok
A most 29 éves mosonmagyaróvári Bodács Juditot valószínűleg hatéves korában csípte meg egy Lyme- kórral fertőzött kullancs. Betegségét több mint másfél évtizeddel később diagnosztizálták. Akkor már szinte az egész testét kínzó fájdalom járta át.
– Eleinte a lábam fájt. A bokám és a térdem hasogatott, a fájdalom hol jött, hol ment. Mindig fáradékonynak éreztem magam, nehezen ment a tanulás. A középiskolás években rengeteget vizsgáltak, orvostól orvosig jártunk édesanyámmal, de az eredményeim negatívak voltak – mesélte Judit a Kisalföldnek. 2008 óta járni sem tud. Ami ennél elkeserítőbb, hogy több orvos a szőnyeg alá söpörte a kínjait, mondván, azok lelki erede-tűek. Az antibiotikumok hatástalanok a bennem lévő Lyme-baktériumokkal szemben. Most abban bízik, hogy eljuthat olyan külföldi klinikára, ahol eredményesen kezelnek harmadik stádiumú Lyme-kóros pácienseket.
