<p>Egy Semjén Zsolt kormányfő-helyettes által vezetett bizottság vizsgálná a falvak, városok címereit. A Bors gyűjtése szerint tényleg akadnak fura önkormányzati megoldások.</p>
Számos méltatlan, a heraldika – azaz a címertan – szempontjainak nem megfelelő települési önkormányzati címer került megalkotásra az utóbbi években, ezért döntött az Országgyűlés a Nemzeti Címer Bizottság felállításáról – közölte lapunkkal a Miniszterelnökség, amikor az új köztestület szükségességét firtattuk. A bizottság véleményezni fogja a települési és nemzetiségi önkormányzatok már meglévő, vagy éppen tervezés alatt álló jelvényeit. Válaszukból nem derült ki, hogy a helyhatóságoknak kötelező lesz-e megváltoztatniuk a méltatlannak ítélt címereiket.
Csípős
A kormányfőhelyettes Bertényi Iván professzort is felkérte a bizottságba, aki a Borsnak elmondta: szükség van rájuk, mert utoljára a rendszerváltás előtt létezett címerzsűri, amely véleményezte a címereket. Régen még bírságoltak is a szabályzat megsértése miatt. Azóta viszont gyakran az történik, hogy a helyi rajztanár készíti a címert, ami sehogy- sem igazodik a heraldika szigorú szabályaihoz. Például ahhoz, hogy pajzs alakú jelvénynek kell lennie, illetve csak vörös, zöld, kék, fekete, arany és ezüst színek használhatóak.
Amatőr, sőt érthetetlen önkormányzati címerekből tényleg nincs hiány az országban, bár a pajzs alakhoz általában ragaszkodnak. Gyerekrajznak is elmenne például Belecska gólyás címere, Mátraderecske gázbuborékkal és fugázott téglasorokkal díszített jelvénye pedig egyszerűségével fogja meg a nézőt. De szimplábbat nehéz elképzelni Tiszakesziénél, amely csak egy kecsegét ábrázol.
