Két plexilap közé préselve, keret nélkül találtak rá egy kilencven éve lappangó Rippl-Rónai-festményre. A kép a festő jó barátját, Ady Endrét ábrázolja. Ez az egyetlen fennmaradt festmény a költőről. Rippl-Rónai József 1915-ben vitte vászonra a költőt, mint kiderült, egy fényképről, mert Ady Endre olyan izgága volt, hogy képtelen volt nyugodtan modellt ülni egy festményhez. A pasztellkép azért is művészettörténeti szenzáció, mert Rippl-Rónainak csak rajzai maradtak meg Adyról.
– A kutatók tudtak erről a képről, maradtak róla feljegyzések, egyszer felbukkant egy árverésen is. Az 1920-as évek óta azonban senki nem látta. Horváth János egy erdélyi gyűjteményben talált rá a kutatásai során, ahogy ő fogalmazott: méltatlan körülmények között – mondta Lechner Judit, a Rippl-Rónai Emlékház múzeumpedagógusa.
A két művész jó barátságban volt egymással, Ady többször meglátogatta Rippl-Rónait Kaposváron. A festő a Nyugat című folyóiratban így búcsúzott tőle, Ady halála után:
„Édes Bandikám! Úgy szeretnék én is írni tudni, mert érzem, hogy akkor én írnám a legszebbet, hogy az én kedves, legjobb barátom, Bandi, megtudja odafenn, hogy még jobban szeretem, mint ahogy mutattam idelenn.”
