<p>Több mint három évtizedig hallgatott - vajon miért pont most döntött úgy, hogy elmondja az ő verzióját?</p>
Tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül - azaz garantáltan élete végéig a rácsok mögött marad, és a kivégzést is csak kis híján kerülte el. Ennek ellenére a most 55 éves David Carter 34 évig nem volt hajlandó beszélni arról a brutális bűntettről, ami miatt elítélték.
A brit férfi épp frissen az államokba költözött szüleit látogatta meg a kaliforniai Pasadenában, amikor - a vádak szerint - végzett a közelben lakó Gloria Blackkel. Az 51 éves asszonyra barátai találtak rá: saját hálószobájában feküdt, vérbe fagyva. Hálóingje cafatokban, kezei és lábai a bútorokhoz kikötözve. Megerőszakolták, megkínozták, valamint egy párnán keresztül egy kést döftek egyenesen a szívébe. Miután az egyik - lakásban talált - whiskey-s üvegen felfedezték a 21 éves, tengerészgyalogos Carter ujjlenyomatát, azonnal letartóztatták.
Az eltávon lévő férfit annak ellenére bűnösnek találták, hogy az ujjlenyomaton kívül semmi sem kötötte a bűntényhez - arról pedig azt állította, valóban betört a helyszínre, de nem erőszakolta meg, és nem is végzett az asszonnyal. Ismerősei, volt tanárai mind csendes, visszahúzódó, erőszakra képtelen fiúként jellemezték. Fiatal kora - a tett elkövetésekor csak 21 volt - és volt, elit magániskolai igazgatója jellemzésének köszönhette, hogy elkerülte a gázkamrát.
David Carter sem a letartóztatásakor, sem elítélésekor, sem azóta nem yilatkozott a sajtónak - most azonban megtörte a csendet. A brit Sunday Mercury-nak juttatta el levelét. „Soha nem kerültem a Halálsorra, de az ügyem mindig is halálbüntetéssel fenyegetett. Mindig ragaszkodtam az ártatlanságomhoz. A szabadlábra helyezés lehetősége nélkül élek. Brit állampolgárként még mindig élnek rokonaim a királyságban. Három alkalommal kértem az Egyesült Államokból az átszállításomat, és háromszor utasították el” - írja.
Kérdéses persze, ennyi idő után mihez megy a nyilvánosság erejével...