Elválaszthatatlanná vált a két süni és a tyúkanyó, amely saját kicsinyeként neveli az apróságokat.
Forrás: Fóris Gábor
Egy pécsi telken találtak rá két, alig néhány napos sünire. A szúrós kis állatok sajnos elvesztették az anyjukat, a mama a ház medencéjébe fulladhatott. A süniket a tulajdonos elfoglaltságai miatt nem vehette magához, így egy állatbarát ismerőse segítségét kérte.
A két süni a közeli község, Bisse egyik udvarába került. A befogadójuk, miután egy tejből és macskatápból álló turmixszal megetette őket, azon nyomban újdonsült anyukát keresett nekik. A nem mindennapi választás az udvar tyúkanyójára esett, aki némi tétovázást követően örömmel vette magához a két fázós apróságot.
A sünik egy kiscsibe személyében testvért is kaptak, a pótmama azonban a szúrósságuk ellenére sem tesz különbséget „utódai” között. Az elárvult kis állatok időközben ráadásul annyira hozzánőttek, hogy alig lehet elválasztani őket egymástól. A sünök az idő múlásával szépen cseperedtek a biztonságot nyújtó széna melegében. – Jelenleg négyhetesek és körülbelül tenyérnyiek – mesélte a süniket gondozó Erika.
Hepciás természetük ellenére jól kijönnek az udvar macskájával is, akibe gyakran belekötnek, de őt ez nem zavarja. A befogadójuk szerint az étvágyukra sem lehet panasz: miután kialudták magukat a tyúkanyó puha tollai alatt, örömmel falják be a különböző bogarakat, amelyekre már gyakran vadásznak is a fűben.
A sünik azonban a tervek szerint nem maradnak örökké az udvaron. – A tyúkanyó általában két-három hónap után elhagyja a kiscsibéit, így várhatóan a sünikről sem gondoskodik tovább. Miután ez bekövetkezik, szeretném őket visszaengedni a természetbe. Kezdettől arra törekedtem, hogy ne szokjanak kézhez, így várhatóan jól boldogulnak majd a közeli erdőben – tette hozzá az állatbarát asszony.