A ma Nevadában élő Ernie Feld 91 éves, de még mindig úgy emlékszik élete három legborzasztóbb esztendejére, mintha tegnap történt volna. Csehszlovákiában született egy zsidó családba a két világháború közt, és hamar szenvedélye lett a sütés. 1942-ben azonban a nácik összegyűjtötték a falujában a zsidó gyerekeket, a fiatalokat, és felrakták őket egy vonatra. Ernie aznap látta utoljára az édesanyját. Az akkor 17 éves srácot Budapestre vitték, ahol szó szerint a süteményei mentették meg – írta a Las Vegas Review Journal.
Reptéri konyhai munkaszolgálatra osztották be, és három évig az ottani SS-zászlóalj tisztjeinek külön bejáratú pékje lett. A katonák rajongtak Sacher-tortájáért, réteséért, bejglijéért. Olyannyira, hogy Ernie-t – akinek természetesen viselnie kellett a Dávid-csillagot – külön őr kísérte a bevásárlásaira.
– Vigyázz rá, senki nem ölheti meg! Ha ő meghal, nekünk nem lesz több mákos bejglink! – hangzott az ukáz a „testőrnek”. Idővel a tinédzser azzal fordult a németekhez, hogy kisegítők kellenének a konyhán, így adtak is neki nagyjából száz embert. Akkor még nem tudhatta, hogy megmentette őket a gázkamrától – miközben az ő teljes családját kivégezték Auschwitzban.
– A reptéren a nácik gyakran kiadták parancsba a magyar katonáknak, hogy alázzanak meg minket, sőt rúgjanak belénk. Ők, ha ezt meg is tették, minduntalan bocsánatot kértek tőlünk – emlékezett vissza Ernie a lapnak.
Amikor a háború végén megtudta, hogy nincs már családja, a magyar származású Marikával – feleségével – kivándorolt Amerikába. Ma hihetetlen népszerűségnek örvend kis osztrák–magyar pékségük a nevadai Incline Village-ben, a Tahoe-tó partján. Bár kínálatukban ott vannak a legismertebb olasz sütemények is, a legtöbben Ernie mákos bejglijéért mennek.
