Folyamatos a dübörgés, kopogás, fúrás-faragás fentről? Az oldalsó szomszédtól meg egész nap üvölt a zene? Nem a költözés a megoldás.
Tehet a renitens szomszédok ellen, ha már a könyörgés és a fenyegetőzés sem segít. Mert sokszor sajnos nem segít. Jogi úton ez is megoldható. Küldjön felszólítást, majd jöhet a jegyző. Bíróságra menni ráér utána is.
Jogunk van a nyugalomhoz
Az együttélés szabályaira fittyet hányó lakótársak meg tudják keseríteni nem csak a közvetlen szomszédok, de olykor egy teljes lakóház életét. Ám mindenkinek joga van a nyugodt pihenéshez. Minden közösség életében kérdés, mit tehet és mit nem a szomszéd kárára. Hol is vannak azok a bizonyos határok és mi az, amit még el kell tűrni a kedves lakótársaktól. Mindenki pihenni jár haza. Jó ha tudjuk, jogunk van a zavartalan magánélethez. A Polgári törvénykönyvben megtaláljuk a társas együttélés legfontosabb szabályait. Megfogalmazták már, hogy kinek, mikor és hogyan kell viselkednie, illetve ha ezt nem teszi, az milyen jogi következményeket vonhat maga után. A jog útvesztőjében dr. Kamarás Péter ügyvéd segít eligazodni a Bors olvasóinak.
– Amikor már mindent megpróbáltunk, a szépen kéréstől, a durva dörömbölésen át, ölre menés helyett is vannak lehetőségeink. Felszólíthatjuk ajánlott levélben a szomszédot, mielőtt bármi nagyobb lépésre szánnánk el magunkat. A küldött felszólításban leírjuk, hogy mik lesznek a további lépéseink az ügyben. Ez sok esetben már elég, hogy komolyan vegyék a problémánkat. Eredménytelenség esetén, elsőként az önkormányzati jegyzőnél érdemes jelezni a fennálló konfliktust és csak utána fordulni a bírósághoz.
Nincs kőbe vésve az este tíz óra
Általános tévhit az, hogy csak este tíz óra után nem folytathatunk olyan tevékenységet, mely a szomszédokat zavarhatja. Első és legfontosabb szabály, hogy a jogszabályok nem ismerete nem mentesít senkit az alól, hogy betartsa az együttélés szabályait. Akárhol is lakunk, tiszteletben kell tartanunk egymást, és ezt megkövetelhetjük a szomszédoktól is.
– Lehetetlenség, éppen ezért a jogszabályok meg sem kísérlik, felsorolni azokat a tevékenységeket, amelyek indokolatlanul zavarhatják szomszédaink nyugalmát – magyarázza az ügyvéd.
– Szó nincs arról, hogy ne lehetne vendégeket fogadni, vagy bármit megjavítani. Városonként, Budapesten pedig kerületenként változó, hogy hány órától meddig használhatjuk hangos háztartási gépeinket, végezhetünk felújítási munkálatokat, énekelhetünk és zenélhetünk nagy hangerővel. Az önkormányzati rendelet megszabja, milyen zajjal járó tevékenységet, mikor lehet elvégezni. Az azonnali hibaelhárítási tevékenység természetesen kivételt képez ez alól. A társasház házirendje is sokszor kimondja, mikor lehet porszívózni, mosógéppel mosni, fúrni, illetve klumpát, fapapucsot hordani. Az előzetes bejelentés sok esetben megoldás lehet. Talán mindenki kicsit toleránsabban áll a kérdéshez. Amikor olyan programot tervezünk, ami zavarhatja a szomszédokat, érdemes ezt barátságos formában bejelenteni. Ehhez nem szükséges mindenkihez egyenként becsöngetni, ezt egy cetli a liftbe, a bejáratra, esetleg a postaládákba is megteszi.
Megoldást hozhat a beszélgetés
Bármennyire is zavar a szomszéd zajongása, először próbáljunk meg kedvesen, nyugodtan beszélni vele, és ne azzal az előítélettel feltüzelve csöngessünk be hozzá, hogy tudjuk: direkt a mi bosszantásunkért hangoskodik. Jelezzük, tudjuk, milyen jó zenét hallgatni, mennyire szükséges porszívózni vagy lakást átalakítani, esetleg a gyerekkel fogócskázni, ugyanakkor szükségünk van az azonnali pihenésre, feltöltődésre.
Érdemes közösen olyan időpontot, megoldást találni, ami mindkét félnek megfelel. A másik oldalról nézve pedig, ha valaki születésnapi vagy szilveszteri bulit tart, hívja át a szomszédot, vagy ha nincsenek annyira jóban, lepje meg (kenyerezze le) egy tálca sütivel vagy egy üveg pezsgővel. Jó eséllyel elnézőbb lesz.
