Forrás: ThinkStock
Mintha svájci frankban mérnék a fővárosi albérletárakat, pár év alatt olyan szintű ugrás történt. Az ingatlanközvetítő szerint a drasztikus emelés hosszú távon senkinek sem tesz jót, ám létezik megoldás.
Más kárán
Zúg és nyûg a fedelet kereső család és a felköltöző egyetemista: pár éve még egy kétszobás, 40-45 négyzetméteres angyalföldi téglalakásért hatvan-hetvenezer forintot kellett fizetni, most ugyanott, ugyanazért 110-120 ezret kérnek. – Holott 80 ezer forint volna a reális. Ma az albérlőknek szobát adnak lakás áráért – mondja Tenkei Zsanett ingatlanközvetítő, aki nemcsak sokallja, de egyenesen veszélyesnek is tartja az elszabadult ingatlan-árakat. – Egy-másfél éve szaladt el a ló, amiről a hazánkban munkát vállaló külföldiek tehetnek, mert nekik nem gond kifizetni havi 1000 eurót, ahogy az egyetemisták is inkább hárman-négyen préselődtek egy lakásba, csak hogy összedobják a megugrott albérletpénzt. Bár a tulajok egy része így fedezi az elszálló svájci frank hitelét, a többség gátlástalanul a haszonra utazik, miközben anyaotthonok telnek meg, családok mennek tönkre és munkahelyek vesznek el, mert sokan kényszerből kénytelenek visszaköltözni a vidéki mamához – figyelmeztet. A szakember véleményét sokan osztották a Facebookon. „Elkeserít a gondolat, hogy költözhetnék el anyutól a gyerekkel. Vendéglátás ide vagy oda, egy lakást nem fogok tudni bérelni, szobába meg nem megyek…” – írta egy anyuka. Egy fiatalember pedig így reagált: „Vicces, hogy akitől én bérlem a lakást, annak ezen kívül még három van, de ekkora pénzéhest még nem látott a világ.”
Érvekkel alkudni
Zsanett tapasztalatból tudja: komoly érvekkel lehet hatni egy-két tulajdonosra, hogy engedjen. – Hiába fizet sokat egy külföldi, a nemzetközi cégénél bármikor kaphat egy jobb ajánlatot, így akár pár hónap után odébb állhat. Ha pedig kárt okoz, sokszor bottal üthetik a nyomát. Ezzel szemben egy kétgyermekes magyar család, még ha kevesebbet is fizet, hosszú távú befektetés, hiszen két kereső biztosabb, mint egy, ráadásul a gyerekek a környékre járnak majd oviba, suliba, így sok évre tervezik a maradást – magyarázza. Sokan a kilakoltatási moratórium miatt ódzkodnak a gyerekes al-bérlőktől, pedig egy közjegyző által hitelesített albérlői dokumentum mindkét félnek biztonságot ad: a főbérlő indok nélkül nem teheti ki az albérlőt, ám ha az nem fizet, fix türelmi idő után gond nélkül kirakható. Zsanett szerint a magas bérleti díj érdekében a divatos egyetemista párosítás is visszaüthet: túl sok idegen kis helyre zsúfolva lőporos hordó. Ha pedig egyikük elmegy, késhet vagy borulhat az albipénz. – Egy kétszobás ingatlanba két, egymást régóta ismerő egyetemista az ideális, mert a szükséges élettér és a harmonikus egymással, illetve egymás mellett élés garancia a hosszú távú maradásra, ami a mérsékeltebb ár mellett is kifizetődőbb.
Szabályozás segíthet
Tenkei aláírásgyűjtést fontolgat, hogy a kormány árszabályozással mérsékelje az ingatlanok bérleti díját, s ne kelljen egy párnak a közös kereset felét albérletre költenie, tudjon megtakarítani. Úgy véli, az egyetemisták esetében megfontolandó volna bizonyos albérlet-támogatás, illetve a munkahelyek cafeteriakeretébe is bekerülhetne egy effajta segítség.
