<p>Jókedvű sokadalom, mádi kézműves termékek, talpalávaló muzsika, no és kiváló, zamatos borok. Dióhéjban ez jellemezte a Mádi Furmint Ünnepet.</p>
Forrás: Vaskó Tamás
Még az ország távolabbi szegletéből is sokan ellátogattak az elmúlt hétvégén Mádra, a Tokaji borvidék egyik jeles termőhelyére, hogy részesei legyenek a Mádi Furmint Ünnepnek.
– Tessék csak, tessék, ez mind helyben termett zöldség. Vegyék és vigyék! – harsogta a Furmint korzón a szatócs, aki valójában tanárember, így a népművelés nem áll tőle távol.
– Ha csak néhányan megismerik ennek a hajdanán elsősorban a zsidó népesség körében népszerű, mesterségnek az arculatát, már nem voltam itt hiába – mondja Varga Gábor.
A Furmint korzón, a kirakodóvásárosok között rengeteg helyi termelő portékáját – sajtok, áfonya, méz – is meg lehetett kóstolni, ám ennek a két napnak a legfőbb attrakciója mégiscsak a kiváló minőségű borok megízlelése volt.
– Az én kedvencem a száraz Furmint, míg a páromé inkább az édes Hárslevelű – mondja a helyben lakó Kótai Gábor, aki Virág Nikolettel már a kezdetek óta ellátogat erre a rendezvényre.
A nyitott pincék igen népszerűek voltak ezúttal is. A Bors munkatársai megcsodálhatták egyebek mellett a Szarka Pincészet 1500-as években vájt járatait, sőt a tulajdonos, Szarka László azt is elmondta: a Furmint a fő fajtájuk, melyből évente 2–3 ezer palackkal értékesítenek, elsősorban itthon. Az 1792–1795 között épült Mádi Zsinagógára is sokan kíváncsiak voltak, melyet ide költözött borkereskedő és termelő zsidó családok építettek. A gyönyörűen felújított épület 2004 őszén az Európa Nostra-díjat is megkapta, ami az Európai Unió műemlékvédelmi díja.