Forrás: Vaskó Tamás
Pár éve még az sem volt biztos, hogy életben marad, mégis elégedett az életével a békamániás Horváth Jánosné. A budapesti asszony azt mondja, nincs oka panaszkodni.
– Tíz évvel ezelőtt diagnosztizáltak nálam áttétes rákot. Sajnos fél év késéssel mentem el orvoshoz, megnehezítettem a saját dolgomat – vallja be Mária, aki ennek ellenére nem adta fel, sőt meg sem fordult a fejében, hogy meghalhat.
– Úgy éreztem, példát kell mutatnom a gyógyulásommal. Ráadásul hihetetlen mennyiségű szeretet áradt felém a barátaim, családtagjaim köréből. Mária nagy állatbarát. Ottjártunkkor egy kiskutya (Panda), egy papagáj (Dani), egy ékszerteknős (Lina) és négy karmosbéka is fogadott minket. A békák pedig különleges szerepet játszanak az asszony életében.
– Gyerekkoromban sokat jártunk a Balatonra, ahol mindig összeszedtem a békákat, és játszottam velük. Nagyon szeretem, hogy ennyire színes, változatos és a vízben roppant ügyes ez a faj. Mária szenvedélye gyerekkora óta töretlen, sőt betegsége alatt számos békás ajándékkal lepték meg őt.
– A békák mutatták az utat a gyógyulásomhoz. Az egyik kedvencem az a piros plüssállat, amit Amytől, a kisunokámtól kaptam. Ez volt bent velem a kórházban is – meséli. Egyedül azt sajnálja, hogy nincs pénze egy-két egzotikusabb brekit tartani, mert azok elég komoly odafigyelést igényelnek. Mária másokat is mindig arra biztat, hogy ne adják fel a reményt, és több fórumon is igyekszik példát mutatni a saját sorsával.
– Szörnyű volt, amikor pár esztendeje egy 19 éves lány azt mondta, hogy ő feladja, nem bírja a kezeléseket, nem bír tovább élni. Ez a kép folyton előttem van, de ebből is csak erőt merítek, és másokat is igyekszem motiválni – fogalmaz Mária, akinek történetét pozitív életszemléletének köszönhetően Szombat Éva fotográfus is feldolgozta nemrégiben.