Egy stresszes munkahely nem marad következmények nélkül, legyen az akár egy iroda, egy áruház vagy éppen az építőipar területe. Van néhány jel, amikor be kell húznunk a vészféket.
Forrás: Thinkstock
2015-ben a stressztől származó betegségek mértéke elérte az eddigi, 16 éve mért legmagasabb szintet. De mi tesz végül igazán beteggé? Milyen betegségeket okoz bizonyítottan és mire kell figyelnünk, hogy ne essünk áldozatul a munkahelyi stressznek? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egy új, németországi egyetemen végzett tanulmányban. A kutatás vezetője elmondta: a vizsgálattal az volt a céljuk, hogy pontosan megtudják, milyen fiziológiai változásokat okoz a stressz.
Megvannak a legkárosabb terhelések
A kutatók elemzése bebizonyította, hogy ma már 11 olyan ismert terhelés van, ami kimutatható fizikai károsodást okoz. Ilyen a túlzásba vitt hatékonyság elvárása, a korlátozott mozgástér, az alacsony szociális támogatás. Ezek kombinációja még erősebb feszültséget vált ki a dolgozóban. Vagyis ha a főnökök túl sokat várnak el a dolgozótól úgy, hogy ennek elvégzésére alig van lehetősége, például eszközökben vagy időben, ráadásul még a juttatás is kevés hozzá, akkor az fokozza a feszültséget a dolgozóban. A káros terhelésekhez tartozik még az erőfeszítés és az ezért kapott jutalom egyensúlyhiánya, a túlóra, a váltott műszakban való dolgozás. Utóbbinál különösen veszélyes az esti és az éjszakai műszak. Hozzá jön még a hierarchia is, vagyis a dolgozóra osztott szerep és az ehhez társuló felelősség is. További tényezők az agresszív viselkedés a munkahelyen, valamint a munkahely bizonytalansága. Ha ezek közül több is megvalósul huzamosabb ideje, akkor ideje elgondolkodnia, hogy munkahelyet váltson.
Jól is érezhetik magukat a dolgozók
A munkahelyeket úgy is ki lehet alakítani, hogy ott a lehetőségekhez mérten jól érezzék magukat a dolgozók. Ebben a legfontosabb tényező, hogy hogyan viselkednek velük a főnökeik – mondta Jürgen Hesse pszichológus. Lényeges, hogy rendszeresen elismerjék a munkájukat, és mutassák ki, érdeklődnek a beosztottak iránt, nem csak robotoknak tartják őket. A szakember szerint ez a legfontosabb alapja a jó munkakörnyezetnek. Csak ezután következik maga a munkatevékenység. A szakember azt is hozzátette, hogy a megfigyelés szerint amikor a dolgozók munkahelyet váltanak, akkor annak az elsődleges oka a legtöbb esetben az, hogyan érzik ott magukat, és nem a fizetés mértéke.
Vegye észre, ha bajban van az ismerőse!
Figyelmeztető jel, ha valaki már vasárnap este rosszul érzi magát, fáj a feje, nem tud aludni vagy egyéb fizikai, illetve lelki problémái jelentkeznek, mert tudja, hogy másnap be kell mennie arra a munkahelyre, ahol állandó stresszben van. Egy másik tünete lehet, ha valaki egyre csendesebbé válik, nem beszéli meg senkivel, hogy mi bántja a munkájával kapcsolatban. Ha ezek együttesen fennállnak, akkor nem lehet tovább húzni a munkahelyváltást – mondja a pszichológus.
Praktikák feszültségoldásra
Lélegezzen! Menjen egy nyugodt helyre, ahol egyedül lehet, és végezzen egy kis légzőgyakorlatot: lélegezzen be öt másodpercig, tartsa vissza a levegőt újabb öt másodpercig, majd lassan eressze ki. Ismételje ezt öt percen keresztül. Egyszerűnek hangzik, de tényleg működik.
Állítsa meg pár percre a mókuskereket! Ha egész nap feszült valami miatt, akkor legalább kétóránként álljon meg néhány percre! Igyon egy teát, sétáljon egyet a munkahelye körül, a próbálja meg elterelni a figyelmét arra a néhány percre a stressz tárgyáról. Ha közben beszélget egy barátjával, akkor válasszon valami más témát.
Tiltsa meg önmagának a halogatást! Újra egy kényes feladat vagy beszélgetés várja? Ne halassza későbbre, azonnal essen túl rajta! A halogatás csak tovább növeli a feszültséget.
