<p>Martin Luther King a hatvanas évek feketemozgalmának élharcosa volt az USA-ban. A később meggyilkolt polgárjogi harcos imádta a feleségét, mégis megcsalta.</p>
Martin Luther King és Coretta Scott a bostoni egyetemen ismerkedett meg, a lány 24 éves volt, zenei ösztöndíjas, a konzervatórium szépreményű hallgatója, míg Martin 23 esztendős, utolsó éves diák, aki teológiai doktorátusára készült. Noha Corettának először nem tetszett a kissé zömök férfi, de elragadó személyiségébe azonnal beleszeretett. Martin már az első találkozásukkor megjegyezte: négy dolgot várok el a jövendő feleségemtől, jellemet, intelligenciát, szépséget és azt, hogy legyen egyénisége, önben mind a négy megvan.
Corettának nagy dilemmát okozott, hogy bárkiért is feladja a karrierjét, de úgy érezte, Martinért érdemes. Egy évvel megismerkedésük után összeházasodtak, nászéjszakájukat egy ismerősük temetkezési vállalatának fogadószobájában töltötték, mert akkoriban a feketéket nem engedték be a jobb szállodákba. Az 1953-as esküvő után mindketten befejezték az egyetemet, Martin Montgomeryben a babtista templom lelkésze lett, Coretta pedig igyekezett megtanulni a háziasszonyi teendőket. Első gyermekük – akit még három követett – 1955-ben született, de a boldog időszaknak hamar vége szakadt: letartóztatták Rosa Parks varrónőt, a feketéket segítő szervezet titkárnőjét, amiért a buszon nem adta át a helyét egy fehér utasnak. Az ügy elindította azt a mozgalmat, amelynek az élére Martin Luther King került, és amelynek következtében békétlenség üldözte őket: zúdultak rájuk a fenyegetések, házuk homlokzatát felrobbantották. Coretta gondolkodás nélkül kitartott férje mellett, sőt amikor az ügy mellett koncertet szerveztek, ő is fellépett, ahogy Harry Belafonte, aki az egyik leghűségesebb támogatójuk lett. A mozgalom egyre nagyobb sikereket ért el: a buszokon megszüntették a szegregációt, majd szép sorjában más helyeken is, de ezért óriási árat fizettek. Martin évente 1,2 millió kilométert utazott, kétszáz beszédet tartott és könyvet írt, Coretta odaadó szerelmére volt szükség ahhoz, hogy ezt kibírja és egyedül viselje az egyre nagyobb család gondjait.
De a nagyja még csak ezután következett: Martin világszerte ismert lett, egyre több pozíciót töltött be, egyre szélesebb körű ügyekben harcolt, Nobel-békedíjjal ismerték el munkásságát, közben hol kórházba, hol börtönbe került. Egy 1968. áprilisi, memphisi gyűlésen azt mondta: „lehet, hogy én már nem leszek veletek, de azt akarom, hogy tudjátok: népünk fel fog jutni az ígéret földjére”. Nem sokkal később lelőtték, ezért a Memphisbe tervezett húsvéti menetelést már Coretta vezette meggyilkolt férje helyett.
Martin hűtlenkedéséről már életében sok pletyka keringett. Egy 1989-es életrajz azonban egyértelműen kijelenti, hogy a polgárjogi harcos lelkész, Coretta férje, négy gyermekük édesapja rendszeresen megcsalta amúgy imádott feleségét, többek között a halála előtti estét sem vele töltötte. Bár Corettát zavarta ez a tény, ő mégis hű maradt férjéhez és ahhoz az eszméhez, amit képviselt. Martin halála után ő folytatta a megkezdett harcot az elnyomottak jogaiért, 2006-ban hunyt el.
