Hétről hétre hírességek mesélnek a Borsban házi kedvencükről. Ezen a szombaton Dopeman mondja el, hogyan él a kutyáival és a macskáival.
Dopeman nemrégiben jelentette be, hogy visszavonul a zenéléstől, és inkább üzleti vállalkozásait viszi tovább. Az egykori rapper azonban egy dologról nem mondott le: a háziállatairól.
– Nagyon sok állatom volt, és a családunkat most is egy kis állatkert veszi körül. A korelnök a tizenhat éves uszkár, Sanyi – kezdte le sorolni a Bors érdeklődésére Dopeman.
– De ott van mellette a szintén uszkár Robi. Kétéves, és fajtája leggyönyörűbb példánya. Ezt ahelyett a Tomi nevű aranyszínű uszkár helyett vettük anyukámnak a születésnapjára, amelyik a Magyarország rémálma című lemezünk borítóján szerepelt – folytatta.
A rapper 11 évesen autóbalesetet szenvedett, amely véget vetett ígéretes dzsúdókarrierjének. Viszont kapott cserébe egy kutyát.
– Anyám azt mondta, ha felépülök, kapok egy Dodó nevű uszkárt. Nagyon szerettem, póráz nélkül sétáltattam, mert ismerte az útvonalat. Sajnos 1997-ben, amikor megjelent az első lemezem, és lementem vele az utcára, egy óvatlan pillanatban valaki felkapta és elvitte – elevenítette fel. Hozzátette, sokan mondták már neki, hogy talán valami harci kutya jobban passzolna mellé, szerinte pont az a vagány, hogy uszkárjai voltak és vannak. De nem csak ebek szaladgálnak nála.
– Van három macskánk is. Ali, a brit blue tizenhárom kiló, és egy szürke párducra emlékeztet. Elek leginkább a Whiskas macskaeledel-reklám cicáira hasonlít. Ő egy Brad Pitt nevű cirmos fia, aki a nevét onnan kapta, hogy szerepelt a színész egyik filmjében. És ott van még Szofi, egy „kuka“-macska, akit édesanyám abból a nevelőintézetből hozott haza, ahova a húgom jár hétközben. Ezeken kívül van Kamilla, egy leopárdgekkó, amit a lányomnak vásároltam. A többi állat nagyon szeretné őt levadászni, csak nem férnek hozzá a terráriumához. Dopeman állatainak többsége egyébként anyja kertes házában él.
– Időnként ugyan Robit hajtja a tesztoszteron, és Eleket lánynak nézi, de ő nem hagyja magát. Bár mindketten ki vannak herélve. Ahogy a macskák is. Igaz, mielőtt Szofit ivartalanítottuk volna, az állatorvos azt javasolta, hagyjuk, hadd fusson egy kört. A környék összes hímje eljött, és ő mindegyikkel lefeküdt. Ezzel a kellemes előélettel miskárolta ki aztán az orvos – nevetett az egykori zenész.
Kergették a kígyót
Volt már dolga kígyóval, békával, kutyával, macskával, és folytathatnánk a sort. Both Zoltán szombatonként megosztja a Bors olvasóival olykor félelmetes, másszor mulatságos állatmentős történeteit.
– Nagyjából 7-8 évvel ezelőtt történt az az eset, amely során egy eltűnt óriáskígyó miatt riasztottak Keszthelyről. A Balaton-parti városban egy férfi úgy gondolta, sok pénz fog keresni azzal, ha vesz magának egy tigrispitont, és az üdülőövezetben bárkinek megengedi, hogy fotózkodjon vele. Emberünk azonban az italt sem vetette meg, így egyik este úgy gondolta, lefekszik aludni a part mentén, nyakában a kígyóval. Remélte, az ő Bercije majd szépen ott marad, azonban ez nem így lett. A hüllő nem várt arra, hogy a gazdi felkeljen, inkább megindult, hogy szétnézzen a városban. A férfi reggel hiába kereste és szólongatta, nem bukkant fel. Elment hát a rendőrségre, hogy bejelentse. A tigrispitonhoz veszélyesállat-tartási engedély szükséges, ami persze nem volt a férfinak. Így amellett, hogy a hatóság riadtan értem küldött egy rendőrautót Budapestre, jól meg is büntette a fickót. Mivel a szezon közepén kevés rendőrt tudtak segítőként mellém adni, tűzoltókkal csatárláncba állva kezdtük el feltérképezni azt a parkot, ahol állítólag Berci elveszett. Nem volt könnyű dolgunk, mivel a hatalmas fákon vagy a magas aljnövényzetben könnyen meg tudott volna bújni bármilyen csúszómászó. Mi nem próbáltuk szólongatni Bercit, hiszen a kígyók süketek. Gazdája sajnos még ezzel sem volt tisztában. Egy teljes napnyi keresés után végül feladtuk a dolgot, így a következő reggel hazautaztam. Délután aztán üzentek, hogy egy idős nő értesítette a rendőrséget az üggyel kapcsolatban. Azzal hívta fel őket, hogy ilyen hosszú slagot bizony még sosem látott. Az esetnek sajnos a hölgy kedvenc macskája itta meg a levét, ugyanis mire leértem, Berci már nagyban a cirmos emésztésével volt elfoglalva. A kígyót végül elvittem egy állatkertbe.
