Fűti a forradalmi hevület és kívülről tudja a Nemzeti dalt vagy a János vitézt? Büszke rá, hogy hetyke bajusza van? Jobban ékesíti karját a láncnál a kard? Akkor lehet, hogy önt keressük!
Petőfi Sándor 1822. december 31-ről 1823. január 1-jére virradóra született, immáron 194 évvel ezelőtt. Szellemisége azóta is erősen köztünk él, hiszen a forradalom költője máig a magyar irodalom egyik legismertebb és legfontosabb alakja.
Borzák Tibor újságíró aktuális, a poéta családfáját vizsgáló és oldalági leszármazottait bemutató Rokonom, Petőfi című kötete kapcsán gondolt arra, talán ideje lenne megtalálni a mai kor Petőfijét. Legalábbis a külső jegyek alapján.
– A könyv borítójára a szabadszállási, 1973-ban elhunyt Lutz Péter Károly portréja került, aki anyai ágon Petőfi rokona, és szinte megtévesztésig hasonlít híres hozzátartozójára. Innen jött az ötlet, hogy meg lehetne keresni a költő további hasonmásait is – beszélt elképzeléséről Borzák Tibor. A Szeptember végén alkotójáról egyébként mindösszesen egy fotó, pontosabban egy dagerrotípia készült, ám számos festmény is megőrizte küllemét. Még ha utóbbiak kissé talán romantikusabb formában is az eredetinél. Szinnyei József a Magyar írók élete és munkái című, 1909-ben kiadott kötetében az alábbiak szerint jellemzi Petőfit.
Nem volt szép ember, középmagasságú, szikár alakja feltűnően széles vállakkal társult, arca sovány és halvány volt. Szemei aprók, orra római szabású, de kissé hegyes, homloka nyílt, mely fölé majdnem bozontos, színfekete hajzat borult. Alsó ajka a szokottnál vastagabb, szája kicsiny és szép, de ha nevetett, ez nem állt neki jól. Felső ajkát ritkás vékony bajusz csak kevéssé fedte, állát hasonló szakáll körítette, melyet oldalt leborotválva viselt.
Rokoni szálak
