A csimpánz is ember – vallja egy amerikai ügyvéd, aki ma az USA fellebbviteli bíróságán próbál emberi jogokat kiharcolni két, fogságban sínylődő védencének.
Az évtized egyik legfurcsább ügyét tárgyalja ma az amerikai legfelsőbb bíróság. A grémiumnak arról kell döntenie, felruházzák-e emberi jogokkal, egészen pontosan a cselekvőképességgel Tommyt és Kikót. Mindketten csimpánzok, és bár valóban genetikailag a legközelebbi rokonaink, a felvetés mégis sokaknak abszurdnak tűnik. A csimpánzok jogaiért a Nonhuman Right Project küzd. A szervezetet Steve Wise ügyvéd alapította, éppen azért, mert úgy véli, a csimpánz annyira hasonlít az emberre, hogy megilletik az alapvető emberi jogok, például a szabadság. A tengerentúlon első fokon már elkaszálták a beadványt 2014-ben, de a szervezet fellebbezett, így került Tommy és Kiko ügye a legfelsőbb bíróság elé.
A két állat egyébként úgy került az ügybe, hogy mindkettőjüket rossz, állathoz sem méltó körülmények között tartotta a gazdája. A harmincas éveit taposó Tommy egy lakókocsiparkban töltötte élete nagy részét, egy ketrecbe zárva, Patrick Lavery tulajdonaként. A csimpánznak egyetlen szórakozása egy tévé volt, a rácsok mögül sosem engedték ki. Amikor Wise először fellépett az ügyében, átszállították egy családi állatkertbe, de ott sincs jó helyen. Kiko a Carmen és Christie Presti vezette Niagara Falls-i állatmenhelyen él, de ők is kifogytak a helyből, Kikónak csak egy szűk ketrec jut. Az ügyvéd azért akar emberi jogokat a két csimpánznak, mert akkor nem zárhatnák be őket, hanem egy floridai rezervátumba kerülnének. A gondolat nemes, de emberi jogokkal felruházni egy állatot – még ha főemlős is – komoly etikai kérdéseket vet fel.
– Teljesen abszurdnak tartom a felvetést is – jelentette ki határozottan kérdésünkre Kamarás Péter ügyvéd. A jogszakértő a hazai polgári törvénykönyvre hivatkozva azt mondta, hogy a cselekvőképesség nemcsak azt jelenti, hogy valaki jogokat szerez, hanem azt is, hogy kötelességeket vállalhat, majd azokat teljesítenie is kell. – Ez utóbbi a csimpánzok esetében képtelenség, hiszen a kötelességeket csak embereken lehet számon kérni. Magyarországon tizennégy éves kortól számít a korlátozott cselekvőképesség, 18-tól a teljes – mondta Kamarás, akinek véleményét két éve a manhattani bíróság is osztotta. Wise ma a legmagasabb fórumon képviseli csimpánzait, ha nyer, Tommyt és Kikót azonnal szabadon kell engedni.
Nálunk az állat csak eszköz
Tornóczky Anita állatvédő szerint sem feltétlenül az emberi jogokkal való felruházás a legjobb állatvédelmi ötlet.
– Az állatok jelenleg a magyar jogrendszerben „dolognak” számítanak. Az állatkínzásnak sincs alanya, sértettje, az állat csak eszköze a bűncselekmény elvégzésének. Megértem a külföldi kollégákat, hiszen a hazai állatkínzásos ügyeknek is állandó vesszőparipája, hogy mivel az állat nem is számít sértettnek, ha a rendőrség lezárja az ügyet, nem tehet feljelentést. Sértetti képviseletre pedig az állatok esetében itthon senki nem jogosult. Mégis azt mondom, az állatokat inkább önálló jogalanyként kellene elismerni. Én inkább humánus bánásmódhoz való jognak nevezném. Azért sem lehet emberi jogokkal felruházni őket, mert ezek egyike a szabadsághoz való jog. Az pedig nehezen elképzelhető csak, hogy vadállatok az utcákon sétáljanak.
