Miután befizette a saját büntetését, beállt BKV-ellenőrnek Dankó Ilona. Ennek már csaknem három évtizede. Most ő lett a Budapesti Közlekedési Központnál az Év jegyellenőre a kollégák és az utasok szavazatai alapján.
Mit gondol, miért ön nyert?
Szeretik, hogy közvetlen vagyok. És ez nem függ a napszaktól. Egy kedves ellenőr a reggeli álmos és az esti fáradt hangulatban is szimpatikus.
Mióta ellenőr?
Pontosan tudom: 1990. június 18-án kezdtem.
Miért választotta ezt a munkát?
Egyszer elfelejtettem megvenni a bérletem. Egy kedves egyenruhás ellenőrbe botlottam, ami nekem eleve szimpatikus volt. Udvariasan elmondta, hogy mi a teendőm. Az „Akácfában” befizettem a 300 forintos büntetést, majd beálltam ellenőrnek. Régen a családtagoknak is járt bérlet, úgyhogy otthon is örültek.
Felismeri a bliccelőt a viselkedéséről?
Általában igen, de előfordul, hogy valaki gyanús lesz, mert feláll, amikor meglát, aztán kiderül, hogy van bérlete. Ha valakit megbüntetek, és az-alatt mások lyukasztanak, azokét el kell fogadnom.
Meddig lehet lelkileg elviselni a megjegyzéseket?
Huszonhét éve vagyok ellenőr, szerintem én innen megyek nyugdíjba.
Mit csinál a mogorva utassal?
Meg szoktam kérdezni, hogy mitől van rossz hangulata. Ez oldja a konfliktust, és bocsánatot kér.
A kopasz, kigyúrt utasoknál inkább tovább megy, vagy vállalja az ütközést?
Nekem ez a kedvenc típusom. Mosolyogva felnézek rá, és ő visszamosolyog. Ha kell, háromszor is köszönök, és kérem a jegyét. Előbb-utóbb engednek, mert én nem. Méltányosságot nem gyakorolhatok. A többi utas a konfliktusokban mellém áll.
Előfordult, hogy rendőrt hívott?
Igen, de ezt is udvariasan tettem. Ennyi idő alatt hozzászoktam, hogy türelmes legyek.
Van, hogy olyan utassal találkozik, akit korábban megbüntetett?
Persze, és már messziről mutatja, hogy most megvan!
