Mihálffy Balázs élete több mint kalandos. A muszlim világban azonban nem ezen a néven ismerik, hanem Abdurrahmanként. Ő az első magyar sejk, aki többek közt a Magyar Iszlám Közösség alapítója és a Korán fordítója. Emellett sikeres vállalkozó volt, aki egy hatalmas üzleti bukás után, egyetlen fehér emberként dolgozott Afrika gyémántbányáiban.
Éveken keresztül sikeres vállalkozóként kereste kenyerét Afrika országaiban Mihálffy Balázs, majd heti öt dollárért (1500 forint) gyémántbányában gályázott.
– Elbíztam magam, úgy gondoltam, okosabb vagyok az itt élőknél. Hát nem voltam, és elvesztettem mindenemet, majd szó szerint utcára kerültem. Két választásom volt: vagy hazamegyek és belátom, elbuktam vagy megpróbálok talpra állni. Tudni kell, hogy Afrikában nincsenek munkalehetőségek. Ha nő lennék, valószínűleg a testemből próbáltam volna megélni. Férfiként maradtak a bányák. Smaragdbányában kezdtem, aztán jött az aranybánya, de valami olyat kerestem, ami kisebb kiterjedésű. Így kerültem Kongóba, pontosabban Mbuji-Mayi városába, ahol egy gyémántbányában helyezkedtem el. Ezt úgy kell elképzelni, hogy körülbelül nyolcszáz méter mélyen dolgozunk, heti öt-hat nap, és csak egy vagy két napra húznak fel a felszínre. Feltehetőleg azért van ez a rendszer, mert így kevesebb a csempészés. Lent nincs semmi, csak Isten. A földön aludtunk, tisztálkodási lehetőség szinte nincs. Vizet ugyan lifttel küldenek le, de azzal spórolni kell, elképesztő a hőség, így a folyadékbevitel fontosabb. A levegőt egy csövön keresztül fújták be, mert ilyen mélységben már teljesen más a légnyomás. Az egész nagyon depresszív, nincs jövőképe odalent az embernek. Érdemi beszélgetés nincs, csak a fontos dolgok, ezt add ide, ezt fogd meg, és így tovább – emlékszik vissza Balázs. Az emberi kapcsolatok a felszínre szorultak, Balázsnak ebből az időszakból nem sok barátja volt, kinézték egyedüli fehérként.
Háborúban és börtönben
Afrikában két hónapot töltött terrorizmus vádjával börtönben, alaptalanul. A helyi börtön egy tömör betonbunker, ahová meztelenül dobják be az embereket, mert különben elviselhetetlen a hőség.
– Volt egy férfi, akivel a felszínen beszélgettünk. Meséltem neki, hogy régen a Külügyminisztériumban voltam tanácsadó, csak annyit mondott nevetve, hogy elég rossz tanácsokat adhattam, ha most itt vagyok. Később ő volt, aki pár helyzetben kiállt mellettem – folytatta Balázs.
Ebben a bányában összesen három hónapot töltött el, de Afrikában nyolc évet, főként mint vallási tanácsadó. Jelenleg Magyarországon tartózkodik, és újra a Koránon dolgozik, hisz harminc év telt el, és a sok élettapasztalat arra ösztökélte, hogy más szemmel újragondolja a munkásságát.
