„Csak úgy támasztható fel a magyar futball, ha helyben, alulról építkezve megteszünk mindent az új futballgenerációk igényes, magas szintű neveléséért. Létrehoztunk hát egy labdarúgó-akadémiát támogatóink segítségével. Nemcsak a magunk örömére, hanem azért, hogy jó futballistákat neveljünk, akik aztán az egész magyar labdarúgásnak hasznára lehetnek” – így szólt Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Akadémia alapítójának beszéde az intézmény 2005-ben tartott megnyitóján.
Mindezt olyan jól sikerült megvalósítani, hogy ma ott tartunk, a hétvégi, Szeged elleni 1-1-es bajnokin a felnőtteknél az akadémiát egyetlen fiatal sem képviselte a kezdőcsapatban. Abban a klubban, amely az elmúlt öt évben csaknem 14 milliárd forintos tao-támogatást kapott többek között utánpótlás-nevelésre meg az ezt elősegítő intézmény felépítésére. Csak az idei szezonban rekordnagyságú summát, hárommilliárd forintot használtak fel Felcsúton, ami az átlagos tao-használat százhúszszorosa. Orbán Viktortól a Puskás Akadémián, valamint sajtósán, Havasi Bertalanon keresztül is próbáltuk megkérdezni, mit szól ahhoz, hogy az általa alapított, közpénzből kiglancolt intézmény a jelek szerint alkalmatlan arra a feladatra, amire létrehozták, ám lapzártákig nem kaptunk választ.
A klub még arra a felvetésünkre sem reagált, hogy Pintér Attila vezetőedzőtől egyáltalán elvárás-e az akadémisták szerepeltetése.
Gellei Imrének sem tetszik
Az akadémiák alapvető feladata, hogy a tehetségeket a saját csapatba beépítsék – mondta Gellei Imre, az MLSZ szakmai bizottságának tagja, a Puskás Akadémia korábbi szakmai igazgatója.
– Fájlalom, hogy kevés akadémista van a Puskásban. Bátorság kérdése, hogy a fiatalokhoz nyúlnak-e. Bízom benne, hogy a későbbiekben ez így is lesz. Most eredménykényszer van, a tapasztaltabbakban hisz a szakvezetés.
