Legalább 2002 óta listázzák a pártok a választópolgárokat különböző szempontok alapján. A feljelentéseiről elhíresült Tényi István mondta ezt a Borsnak, aki a kétezres években a Fidesz tagjaként segítette a pártot aláírásgyűjtéssel. Aktivistaként házról házra járt a választói névjegyzék alapján, kiket lehet mozgósítani.
– A legmegbízhatóbbak tízest kaptak, a kevésbé megbízhatóak egyest. Aki a negatív tartományba került, nagyon ellenségesnek számított – árulta el a Borsnak. – Ha valaki visszaküldte a nemzeti konzultációs ívet, kapott egy pontot, ha nem, akkor egy mínuszt.
Tizenhárom éven át csöngetett be így Tényi hol az V., hol a VI. kerületben. Egyre pontosabban tudták, hová érdemes. – A módszer Kubatov-listaként lett ismert, pedig MSZP-s találmány. A Fidesz a 2006-os választások környékén fejlesztette fel – magyarázta az exfideszes. – Hogy ez mennyire törvényes vagy törvénytelen, nem tudom, az emiatt tett feljelentések után sosem állapítottak meg jogsértést, bűncselekmény gyanúja sem merült fel. Akkoriban minden párt lekérhette a teljes választói névjegyzéket, azaz nyolcmillió ember adatát.
Tényi szerint a pártoknál ez a belső adatbázis nyilvánvalóan most is frissül. – Annak idején még egyesével ikszeltük a nevek mellé, ki támogató, ki nem. Aztán a legmegbízhatóbb pártkatonák ültek hajnalig az irodában, és pötyögték be az adatokat. Ma már a papírok felső sarkában egy vonalkód van, azt felismeri a számítógép, és rögtön be is kerülhet az összes, papíron lévő adat a rendszerbe – avatta be munkatársunkat a Fideszből kizárt férfi, aki szerint ma nagyjából GPS-pontossággal meg tudják mondani, hogy egy adott címen ki hova szavazna.
Hozzátette: a pártoknak minden aláíróíven fel kell hívniuk a figyelmet, hogy az adatokat belső felhasználásra gyűjtik. Kérdés: Ki olvassa el az apró betűs részeket? A Bors szerette volna elérni Kubatov Gábort mindezek kapcsán, de nem reagált megkeresésünkre.
