Csodákra képes a marketing: segítségével egészségesebbnek tűnik az egészségtelen, olcsónak a drága, kevesebbnek a több, többnek a kevesebb és élettel telinek a tárgy. Lerántjuk a leplet a trükkökről.
Forrás: Thinkstock
Porciózva egészségesebb?
Kötelező feltüntetni a kalóriatáblázatot az élelmiszereken, ám a gyártók ahelyett, hogy mérsékelték volna a termék cukor- vagy sótartalmát, a porciózás módszeréhez folyamodtak. A félliteres üdítőnél például a cukor- és kalóriaértéket egypohárnyi üdítőre vetítik. Ránézésre máris feleannyinak tűnnek a kevésbé szimpatikus adatok, majd finoman jelzik, hogy egy palack kétpohárnyit tartalmaz…
Csalitól lesz olcsó a drága
Két termék mellé odatesznek egy túlárazott harmadikat, s ettől úgy tűnik, jó vételt csinálunk, ha megvesszük a jobb minőségű és ár–érték arányban nyerő második portékát. Azt, amit a túlárazott csali termék nélkül drágának találnánk és otthagynánk.
Becsapós képek
Beindul a nyálelválasztás egy, a csomagoláson látható, étvágygerjesztő termékillusztráció kapcsán. Ám vásárlás után gyakori a csalódás, mivel a tartalom sokszor köszönő viszonyban sincs az ígérettel. A gyártók pedig az alábbi, mindig a kép mellett olvasható két szóval hárítják el az átverés miatt felmerülő felelősségüket: tálalási javaslat.
Pár keksz a nagy dobozban
A csomagolás művészete, hogy a nagynak tűnő pakkban valójában milyen kevés keksz, chips, cukorka vagy reggelizőpehely bújik meg. A gyártók azt állítják, hogy a termék szállítás közbeni esetleges sérülését igyekeznek ezzel megelőzni. Más kérdés, hogy a hasonló portékákat összevetve szinte mindig akad olyan, ami kisebb méretű, azonban mégis ugyanannyi vagy akár több finomságot tartalmaz.
Szétszedett összetevők
Az összetevőket csökkenő sorrendben kötelező feltüntetni, így kiderülhet, egy-egy termék cukorból tartalmazza a legtöbbet. Ezt kivédendő, egyes gyártók többféle cukorforrással ízesítenek (például magas fruktóztartalmú nádsziruppal, szukrózzal, glükózzal, gyümölcslével, mézzel, laktózzal, agávénektárral), melyek külön-külön feltüntetve kevésnek tűnhetnek, ám összesítve jelentősek.
Bármit elad a reklámfigura
Gyümölcsök, állatok, képzeletbeli lények, melyek emberinek tűnő tulajdonságokkal felruházva, életvidáman láthatók a különböző élelmiszerek csomagolásán. Ezek nem pusztán díszítőelemek, céljuk, hogy szimpátiát ébresszenek bennünk, kötődést váltsanak ki belőlünk a termék iránt és vegyük meg!
A népszerű műsorvezető, Ada tudatos vásárló, s erre biztat másokat is. – Érdemes nagyon odafigyelni. A teljes kiőrlésűként kínált kenyérről például könnyen kiderülhet, hogy mindössze húsz százalék teljes kiőrlésű búzalisztet tartalmaz.