<p>Pörög a lakáspiac, profi, hiéna és amatőr közvetítők hada áll rendelkezésre. Minden szempontból nagy a tét. A Bors dr. Csuzda Zsolt ügyvédet kérdezte, mikre figyeljünk, mire vigyázzunk, mielőtt megbízási szerződést kötnénk.</p>
Szakmai háttér
Hiába elvárható, hogy az ingatlanközvetítő felkészült legyen, sajnos a felhígult piacon sokan nincsenek tisztában olyan fogalmakkal és azok fontosságával, mint a tulajdoni lap vagy az energetikai tanúsítvány. Eladóként számunkra a legfontosabb, hogy képben legyünk, szükség esetén tájékozódjunk. Alapismereteinkkel akár le is tesztelhetjük az ingatlanost!
Lássunk tisztán!
Egy aláírt szerződés kötelezi az embert, ezért, bármilyen hosszú is, figyelmesen olvassuk végig! Ne érjük be az ingatlanos summázásával: minden betűje minket véd, nekünk jó. Ha valamit nem értünk, kérdezzünk rá az ingatlanosnál vagy egy ügyvédnél! A nem tetsző részt módosíttassuk vagy húzassuk ki, ha pedig hiányérzetünk támadna, írassuk bele!
Fizetési kényszer
A legtöbb szerződés szerint az adásvételi szerződés aláírásakor válik esedékessé a közvetítői díj, azonban érdemes számolni azzal, ha az adásvétel meghiúsul, például a vevő elutasított banki hitele miatt, akkor a kifizetett közvetítői díj nem jár vissza. Fontos, hogy kérjen számlát, hiszen ezzel tudja igazolni a megfizetés tényét, és azt, mennyit fizetett.
Kizárólagosság
Egy ingatlanos számára komoly előny, ha kizárólagosságot kap, ugyanakkor érdemes megfontolni, az ezzel járó pár százalékos közvetítői jutalékkedvezmény ér-e annyit, hogy lemondjunk más közvetítők ügyfélköréről vagy egy esetleg utcáról beesett potenciális vevőről. Kizárólagosság esetén ugyanis – ilyen szerződési kikötés alapján – akkor is fizetnünk kell a közvetítőnek, ha nem ő hozta a vásárlót.
Előleg, foglaló, letét
Nem mindegy, hogy előleg vagy foglaló szerepel a szerződésben! Utóbbi ugyanis akkor is megilleti az eladót, ha a vevő visszalép. Ám, ha az értékesítő gondolja meg magát, akkor a foglaló dupláját kell az ajánlattevőnek visszafizetnie. Bár bevett gyakorlat, hogy a vételi ajánlat összege az ingatlanoshoz kerül letétbe, nem árt tudni, hogy letétet csak ügyvéd vagy közjegyző, illetve egyéb hatóság kezelhet, szigorú szabályok alapján.
Sürgetés
Egy ingatlanosnak döntő a gyors üzlet, hogy mielőbb a pénzénél legyen. Nem ritka, hogy ezért nyomást gyakorol az eladóra, vevőre is, mindkettőjükkel elhitetve: ez bomba ajánlat, nincs nyerőbb a piacon, azonnal lépni kell, mert a másiknak jobb lehetőségei is akadhatnak. Ne feledjük: a megbízó a főnök, ő diktálja a tempót, szab gondolkodási időt és határoz arról, kivel dolgozik, kinek akarja eladni a tulajdonát! Az ingatlanosnak kell hozzá alkalmazkodnia, nem fordítva!
Verseny
Sokan nincsenek tisztába azzal, hogy több, azonos ajánlatot tevő esetén megversenyeztethetők a vevők. Ez ugyan időigényes folyamat lehet, számos ingatlanos pedig gyors munkára törekszik, ugyanakkor az értékesítő érdeke, hogy a lehető legjobb áron adhassa el az ingatlanát. Érdemes élni az effajta lehetőséggel, s esetenként szerződésbe foglaltatni.
Bizalom
Komoly értéket, olykor egy élet munkáját jelenti egy ingatlan a személyes kötődésen túl. Nem mindegy, kire bízzuk annak sorsát, esetleges jövőjét. Az ingatlanértékesítés bizalmi kapcsolat. Rossz előérzet vagy bizalmatlanság esetén bármilyen kicsi is a jutalék mértéke vagy magas a hozott érdeklődő ajánlata, kétszer is gondoljuk meg, belemegyünk-e!
Voksán Virág: Ügyvéd nélkül nem szerződnék
Voksán Virág lemezlovas szerint fontos az ingatlanos személye, és az, milyen referenciákkal rendelkezik. – Kizárólagosságot egyetlen közvetítővel sem kötnék, a szerződést pedig nemcsak én nézném át kellő alapossággal, de az ügyvédem is. Sôt ha szükséges, a saját szempontjaim alapján kiegészíteném azt.
