<p>A heroint illetően változatlanul tranzitország vagyunk, de jó néhány drogféléről elmondható: hazánk is piac. A fű, a kokain és a szintetikus szerek más-más útvonalon jutnak el Magyarországra.</p>
Forrás: Thinkstock
A héten a Nemzeti Nyomozó Iroda lekapcsolt egy háromfős társaságot: a rendőrség szerint egy húszéves lány Brazíliából csempészett Magyarországra 40 millió forint értékű kokaint. Jelentős fogás, más oldalról nézve viszont úgy is mondhatnánk: csepp a tengerben.
A Bors összeállításából most kiderül: a különböző szerek honnan és hogyan jutnak az országba. A cikkünkben szereplő adatok a Nemzeti Drog Fókuszpont 2016-os éves jelentéséből származnak. Ennek elkészítésében szakemberek, például a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársai vettek részt.
Rejtett rekeszek
Vietnami bűnözői csoportok jellemzően Csehországból csempészik autóval a kannabiszt, a magyar drogkereskedők ugyanakkor főként Hollandiából hozzák az országba a marihuánát. A főleg nyugat-európai piacra szánt, jobb minőségű „skunk” kannabisz Albániából jön. Teherautókban rejtik el, és egyszerre nagyobb mennyiségeket (250–400 kilogramm) hoznak.
A heroin Afganisztánból, Törökországon keresztül, a klasszikus Balkán-útvonalon érkezik. Az anyag nagy része az EU más országaiba kerül, rendkívül kis mennyiség jut a hazai piacra. A román és szerb határon járművek rejtett rekeszeiben csempészik át.
A kokainnak többféle útvonala van: egyrészt Spanyolországból vagy Hollandiából hozzák Magyarországra gépkocsikon, másrészt továbbra is jellemző, hogy közvetlenül Dél-Amerikából csomagokban vagy lenyelve, gyomorban csempészik be repülőn.
Haláldrog a netről
A szintetikus kábítószerek, az amfetamin és az ecstasy elsősorban Belgiumból és Hollandiából jut el hozzánk. Általában autókkal és buszokon csempészik, mivel a schengeni határokon belül ez a legkevésbé kockázatos módszer.
Az új pszichoaktív szerek beszerzési forrása jellemzően Kína. A kereskedők, de akár közvetlenül a fogyasztók is interneten keresztül rendelik meg, és csomagküldő szolgálatokon keresztül szállíttatják az országba. Ezek különösen veszélyesek, a megrendelőnek gyakran fogalma sincs a szer kémiai összetételéről.
Magyar rabok külföldön
2015-ben 6625 olyan nyomozást zárt le a magyar rendőrség, ami kábítószeres bűncselekmény miatt indult. A drogügyek az összes regisztrált bűncselekmény 2,4 százalékát tették ki. Ezek csaknem negyven százalékát a fővárosban vagy Pest megyében követték el.
Kevesen tudják, hogy azok a magyarok, akik külföldön raboskodnak, jelentős arányban drogbűntett miatt kerültek börtönbe. Pontos nyilvántartás nincs a számukról, becslések szerint 600–800 honfitársunkról van szó.
Csípős
Minden ötödik fiatal
A 18 és 64 év közötti magyarok közül minden tizedik, a 18–34 éves korosztályban nagyjából minden ötödik ember vett már magához valamilyen tiltott drogot. A felnőtt népességben a legtöbben marihuánát vagy hasist próbáltak ki (7,4 százalék), és a többi szerhez képest kimagasló az ecstasy aránya: négy százalék. A két legnépszerűbb szert – tőlük jelentősen elmaradva – a szintetikus kannabinoidok (1,9%), az amfetamin (1,7%) és a dizájnerdrogok (1,3%) követik.
Az iskolás korúak körében legelterjedtebb kábítószer a marihuána a 9–10. évfolyamon. Döbbenetes és figyelmeztető tény: a második helyen az új pszichoaktív szer áll.
