Egy török tengernagy már a 16. században feltüntette egy térképen a Föld déli pólusán elterülő földrészt. Pedig csak 300 évvel később fedezték fel.
Antarktisz: a hetedik kontinens. Sokak szerint Földünk legfurább és legtitokzatosabb földrésze. Utóbbi már csak amiatt is igaz, mert csupán az 1800-as években fedezték fel, és néhány kutatóbázistól eltekintve a mai napig egy több mint 14 millió négyzetkilométeren elterülő jeges pusztaság. Partjait először Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta meg 1820-ban. Az első kutató, Carsten Borchgrevink norvég biológus azonban csak 1895-ben lépett a kontinensre. A rajta található Déli-sarkra pedig 1911. december 14-én ért el ember először, mégpedig a norvég Roald Amundsen.
Csakhogy: Piri reisz oszmán török tengernagy és térképész 1513-ban készített egy világtérképet, amin a tudósok szerint már az Antarktisz partvidékét is ábrázolta, ráadásul meglehetősen pontosan. Mindezt amiatt nem vehetjük biztosra, mert a teljes térképnek csak egy részlete maradt fenn az utókorra, 1929-ben találtak meg az Oszmán Birodalmi Irattárban. Bár eleinte nem tulajdonítottak neki túlzott jelentőséget, az 1950-es években már a legnagyobb földrajztudósok foglalkoztak vele. Az őz- vagy gazellabőrre festett térképdarab az Atlanti-óceán két oldalát, Közép- és Dél-Amerikát, Afrika nyugati részét és az Ibériai-félszigetet ábrázolja, s úgy vélik, hogy az Antarktisz partvonalát is.
Mindez nem csak amiatt rejtélyes, mert a földrészt csak jóval később fedezték fel, hanem amiatt is, mert az Antarktiszt egy olyan földtörténeti időszakban mutatja be, amikor nem borította jégtakaró. Az amerikai professzor, Charles Hapgood ezt azzal magyarázta, hogy Piri reisz az ókor legfontosabb irattárából, az Alexandriai Könyvtárból is felhasznált térképeket a sajátja elkészítéséhez. A darabon vannak is feljegyzések, amikben a tengernagy leírja, valóban használt régebbi forrásokat.
Mindenesetre 1949-ben végeztek egy szeizmológiai kutatást, ami az Antarktisz jég alatti partvonalát vizsgálta, és eredményei megegyeztek a Piri reisz térképén ábrázolt partvonallal. Illetve az amerikai légierő is végzett vizsgálatokat, amelyek szintén ezt támasztották alá. Ennek ellenére a különleges térkép jelentősége a mai napig vitatott.
Ott van? Hol van?
– A térképészet története sok érdekes esettel van tele. A Sandy-szigetet például a 19. századtól folyamatosan jelezték a térképeken a Chesterfield-szigetek és a Nereus-zátony között, Ausztrália közelében. 2012-ben aztán egy kutatóhajó körbejárta a területet, és kiderült: a sziget nem létezik.
– Az Egyesült Államokban két térképész a nevének kezdőbetűiből kitalált egy nem létező települést, Agloe-t, és rárajzolta a térképére, hogy lebuktassa az esetleges hamisítókat. A térképet kiadó Exxon erre létrehozta a helyet az adott ponton: nyitott ott egy vegyeskereskedést.
– Az aranyember című Jókai-regényben Senki szigeteként szereplő Ada-Kalehet a Duna Románia és Szerbia közötti szakaszán a kommunizmus radírozta le a térképről. Amikor megépült a Vaskapu I. erőmű duzzasztógátja, víz alá került a földdarab.
