<p>Országos botrányt kavart és megrengette az úszósportot tavaly Kiss László nemi erőszak ügye. Az úszóválogatott kapitánya lemondott, de a történtek utóhatása továbbra is érződik. A fővárosi levéltár egy perben igyekszik bizonyítani, hogy jogszerűen adta ki a Kissről szóló iratokat.</p>
Érdekes, precedens értékű, ám a nyilvánosságtól zárt per ügyében kell döntést hoznia a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak. A per felperese Budapest Főváros Levéltára, az alperes a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Kiss László nemi erőszak ügye tavaly pattant ki, a sajtó hónapokon át foglalkozott a részletekkel. Ezután a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság határozatban megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság által 1962-ben hozott büntetőítélethez a levéltár jogellenesen biztosított hozzáférést harmadik személy számára. A hatóság ezért kötelezte a levéltárat, hogy a levéltári anyagok kutathatóságára vonatkozó eljárási szabályait alakítsa át, emellett 3 millió forint bírságot is kiszabott. A levéltár most kéri a határozat hatályon kívül helyezését, arra hivatkozva, hogy az eljárása során helyesen értelmezte és alkalmazta a rá vonatkozó jogszabályokat. A bíróság az ügyben zárt tárgyalást rendelt el.
Kiss és két másik úszótársa, Lantos László és Várszegi Lajos 1961-ben erőszakolt meg egy akkor 18 éves lányt. Kiss 21 éves volt, a lánnyal két nappal korábban az uszodában ismerkedett meg. A bíróság Kisst és Lantost három, Várszegit két év börtönre ítélte. 1962-ben Kiss húsz hónapot ült a nagyfai börtönben. Az ügy tavalyi kirobbanásakor Kiss úgy tudta, hogy áldozatuk nem él. Ám a hölgy jelentkezett az RTL Klubnál és hosszas interjúban maga mesélte el az átélt borzalmakat. Később Kiss nyilvánosan bocsánatot kért tőle.
