Aktuális

Aktív eutanázia: miért kell szenvedni, ha már nem akarunk élni?

BLN

Létrehozva: 2017.07.26.

Sokakat megdöbbentett a szentesi nő esete, aki decemberben súlyos beteg férjét akarta a túlvilágra segíteni: először magukra gyújtotta a házat, majd a férfi ereit is felvágta. A férj túlél­­te, és a hatvanéves asszonyból vádlott lett.

Forrás: Thinkstock

Évente négy-öt beteg biztosan kéri, hogy eutanázia útján vessenek véget szenvedéseiknek – árulja el a miskolci Erzsébet Hospice főorvosa. Országos szinten ez a szám a százhoz is közelíthet.

– A beteg szenvedésének csökkentése mérhetetlenül fontos, és mindent meg kell tenni érte, de ez nem egyenlő az euta­náziával – szögezi le dr. Simkó Csaba. A főorvos több mint húsz éve dolgozik az Erzsébet Hospice és Otthon Alapítvány kötelékében, életét a haldokló, végstádiumú rákbetegek szolgá­latába állította. Nap mint nap látja a fájdalmukat, pontosan ismeri kívánságaikat, érzéseiket. Úgy véli: nem célszerű elnyújtani a haldoklást, de az eutanázia – illetve az ő megfogalmazásában orvos által asszisztált öngyilkosság – mégis gyilkosság.

– A legfontosabb megtudnunk, a beteg mitől szenved, az ő helyzetében mi a legnehezebb, min szeretné, ha változtatnánk. A testi fájdalom csak egy, bár nyilvánvalóan fontos szempont. A fulladás, a szorongás, a félelem, a depresszió mind olyan, amin segítenünk kell – mondja a főorvos.

A miskolci hospice a fekvőbetegekkel, otthon ápolt és ambuláns esetekkel együtt évi hétszáz embert lát el. Döntő többségük gyógyíthatatlan beteg. Volt, aki azzal érvelt, hogy nem tudja nézni mások szenvedését. Egy 65 éves férfi azért kért volna eutanáziát, mert képtelen volt elviselni, hogy saját lánya mosdassa vagy tegye őt tisztába. 

Mi az aktív eutanázia?

A beteg közvetlen hozzásegítése a halálhoz (vagyis az aktív eutanázia) a honi törvények szerint emberölésnek minősül. Magyarországon az 1997-es egészségügyi törvény biztosítja a betegeknek azt, hogy joguk legyen az életmentő beavatkozások elutasításához. Ez sokak szerint egyenlő a passzív eutanázia fogalmával, hiszen a gyógyíthatatlan betegek eldönthetik, hogy lemondanak-e a kezelésekrôl. Ám ez nem rövidíti le a szenvedés idejét. Emiatt az orvosok egy része ezt nem tartja eutanáziának, sokkal inkább a betegek saját, lassú öngyilkosságának.

– Az eutanáziakérésekről nem vezetünk statisztikát, de a komoly kérések száma egyértelműen tíz alatt van. Ezek gyakran inkább segélykiáltások. Sokkal inkább a kiszolgáltatottságból, szociális izolációból, elkeseredésből fakadó pszichés szenvedés. A mi kiemelt feladatunk a betegség idejének értelemmel való megtöltése, ami gyakran a családtagokkal való kapcsolat elmélyítését jelenti – avat be dr. Simkó. A legtöbb erőt a szeretet ad­hatja. – Ha egy beteg makacsul ragaszkodik az eutanázia kéréséhez, alternatívaként tartós altatást tudunk felkínálni, hogy ne kelljen megélnie az általa elviselhetetlennek tartott szenvedéseket. De ha sikerül célt, értelmet találni a betegségben, fel sem merül, hogy ezen az úton akarjon véget vetni az életének – mondja a főorvos.

Egy öngyilkosság, nyolc házasság

Az Erzsébet Hospice 1994-ben kezdte meg végállapotú rákbetegek otthoni ápolását, idehaza elsőként. Itt a haldoklóra irányul minden figyelem, soha nem adják fel a reményt, hogy tudnak segíteni. Első tizennyolc évük alatt három öngyilkossági kísérletet regisztráltak, egy gondozottjuk ténylegesen öngyilkos is lett. De az osztály fennállása óta nyolc házasságkötés is történt a betegek között.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek