A legjobb munkaerőket fenyegeti, főként a negyvenes, ötvenes korosztályt veszélyezteti, ám az utóbbi időben a munkamániás harmincasok közül is szedi áldozatait a kiégés. A jelenség depresszióba, szélsőséges esetekben akár öngyilkosságba is hajszolhatja az érintetteket. Szerencsére van kiút!
Oda az érdeklődés
Minden mindegy. A meghatározó szakmai és emberi nyitottságnak egyszeriben vége. A kedvenc témák, hobbik, összejárós közös programok sem hozzák lázba az embert, s ha a terveiről faggatják, arra sincs jó válasza.
Cinizmussal büntet
Az ötletek kiapadhatatlan forrása, mások segítsége mintha fordítva ette volna meg a tréfarépát: bármiről vagy bárkiről is legyen szó, csak gúnyos, csipkelődő megjegyzésekre telik tőle. Mintha örömét lelné abban, hogy másokat megbánthat – otthon is.
Megnőtt alvásidő
Az addig lelkesen munkába igyekvő mintha harcban állna az ébresztőórával. Egyre nehezebben kel fel, gyakran késik, a lelkesedése és munkakedve teljesen eltűnik. Az addig vonzó munka undort, ellenszenvet vált ki belőle.
Érzelmi kimerültség
A szemében égő szakmai szenvedély tüzét üveges tekintet veszi át. A jól ismert energikusság helyett az illető csak ül a helyén, és céltalanul bámul maga elé. A feszültség és a tehetetlenség érzése kavarog benne.
Akad kiút
A munkapszichológus szerint, ha valaki a fenti jelek közül többet is észlel magán, iktasson be legalább egy nap pihenőt úgy, hogy kikapcsolja a mobilját és kizárólag szabadidős tevékenységet folytat. A megelőzést szolgálhatja, ha beszél a főnökével. Kiderülhet, azért terhelték, mert úgy gondolták, kifejezetten élvezi a kihívásokat, míg az utóbbi időben csak amiatt vállalt be mindent, mert félt, ha visszafogja a tempót, kirúgják. Egy jó vezető a húzós időszak után hagyja pihenni a beosztottját, szükség esetén kifejezetten megköveteli a lazítást, mert hosszú távon tervez vele. Jó tudni: a kiégett ember is visszahozható az életbe és a munkába, igaz, ehhez pszichoterapeuta segítsége szükséges.
Stressz a köbön
Dr. Klein Sándor munkapszichológus szerint a kiégést hosszan tartó stressz előzi meg, amely idővel teljesen felőrli a dolgozó erejét, s képtelen lesz megbirkózni a nyomással. – A túlzott követelmények hatására kialszik az emberben a szikra – fogalmaz, s hozzáteszi: bár a jelenség divatos betegségnek tűnhet, nem feltétlenül csak a fiatal generációt veszélyezteti. Sőt! Döntően tapasztalt, erősen motivált, hosszú időn keresztül kiválóan dolgozók a potenciális áldozatok. A kiégés hirtelen, egyik pillanatról a másikra következik be, ugyanakkor számos figyelmeztető jel előzi meg.
Túl sok a tévhit
Sokan vélik úgy, a kiégés topmenedzser-betegség, így nincsenek veszélyben, pedig nem csak a vezetőket fenyegeti, hanem minden elszánt, lelkiismeretes és jó munkaerőt. Különösen azok körében gyakori, akik mások megsegítésére tették fel az életüket, így az egészségügyi dolgozók, a tanárok, a pszichoterapeuták és a szociális munkások egyaránt veszélyeztetettek. Férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat: mivel a szebbik nem képviselői érzékenyebbek, a teremtés koronái viszont jobban hajtják magukat. Kevesen gondolják, de a kiégéshez vezető nyomás nem csak a munkahelyi, de a magánéleti stressz együttes következménye is lehet. Balajti Péter
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!
