A Semmelweis Egyetem Lenhossék utcai patológiáján végezték Gyurik Krisztina hatósági boncolását. Itt kerülhetett rá egy, a nyomozást félrevivő DNS-maradvány.
Hétfőn a zoom.hu robbantotta a bombát: egy hatalmas baki miatt gondolta úgy a rendőrség, hogy a 2013 szeptemberében Soroksáron meggyilkolt Gyurik Krisztinával két személy végzett. Egy, az ügyben ártatlan férfi DNS-e hanyagságból került rá az asszony holttestére. Lapunknak később az ORFK megerősítette, hogy egy elhunyt férfi DNS-maradványa került az asszony holttestére, a mulasztásért azonban nem a rendőrség a felelős.
A Bors megkeresésére tegnap Gyurik Krisztina özvegye elmondta: felesége hatósági boncolását a Lenhossék utcai patológián végezték. Kardos Lajos nem akar vádaskodni, de úgy gondolja, nagy a valószínűsége, hogy Krisztina holttestére egy olyan DNS-maradvány került, amely egy másik, ott boncolt személytől származott.
A Semmelweis Egyetem sajtótitkárságánál arról érdeklődtünk: az Igazságügyi és Orvostani Intézet vagy a Semmelweis Egyetem indított-e belső vizsgálatot az ügyben? Egymondatos válaszukban annyit közöltek: mivel az ügyben még folyik a nyomozás, így nem nyilatkozhatnak.
A Bors névtelenséget kérő szakértője úgy vélekedett: ennyi idő távlatából lehetetlen volna megállapítani, ki és hogyan vétett a szakmai protokoll ellen. Annyi viszont nyilvánvaló: megszegték a szabályokat.
– A protokoll már a helyszíni szemlén meghatározza a holttest kezelését. A holttestet fóliába csomagolják, így meggátolva, hogy szennyeződés kerüljön rá. A DNS-maradvány egy boncmester kesztyűjéről, de akár a hullakamrából vagy magáról a boncasztalról is a holttestre kerülhetett. A boncasztalt minden egyes boncolás előtt megtisztítják, de főleg, ha gyors egymásutánban történik több boncolás, abszolút steril körülményeket nehéz teremteni – vélekedett szakértőnk.
