Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, minden nyomtatott újság abból (is) él, ha az olvasók megvásárolják. Így jogosan mérgelődünk, ha azt látjuk, hogy az emberek az áruházak újságos polcai előtt lapozzák át az újságokat, majd megvásárlás helyett visszateszik azokat a polcra. A Bors munkatársa nyakába vette az áruházakat és szembesítette az zúgolvasókat, nem érzik-e problémának, amit csinálnak.
Az egyik budapesti élelmiszerlánc boltjában egy jól szituált, középkorú férfi a gyümölcsök felett olvasott egy sportújságot. Mikor rákérdeztünk, miért nem veszi meg a lapot ahelyett, hogy kiolvasná, hosszas magyarázkodásba kezdett.
– Jogom van a boltban olvasni, most egy megbeszélés előtt ugrottam be. Különben is minden hétvégén megveszem a lapot. Másrészt sokat költök a sportra, tavaly Marseille-be a foci eb-re 600 ezer forintért mentem ki a családommal, idén a vizes vb-n 50 ezret költöttem – fejtegette a kétgyermekes férfi, aki arra a kérdésre, hogy ha ennyit költ a sportrendezvényekre, egy napilapra miért nem áldoz, indulatosan elhajtotta kollégánkat.
A Bors újságírója ezután egy budaörsi áruházba vette az irányt, és megdöbbenve tapasztalta, hogy ott kényelmes bőrpuffokat helyeztek ki az újságos standok előtt. Többen kényelembe helyezve magukat lapozgatták az újságokat.
– 9 unokám van, be kell osztanom a pénzt. Akkor veszem meg a lapot, ha rejtvényt is adnak hozzá – mondta el egy Borsot olvasó nyugdíjas asszony, akitől nem messze egy idős férfi egy magazint lapozgatott. – Mindennap kijárok ide, itt kényelmesen olvasgatok. Ma pont elfelejtettem elhozni a szemüvegemet, így csak a képeket nézegetem. Én nem veszem meg őket, az a feleségem dolga – mondta.
Nem sokkal később egy 70 év körüli, szintén nyugdíjas férfi érkezett a standhoz kosarával. Ő több lapot is begyűjtött.
– Mindennap itt vásárolok, de mielőtt fizetnék, kényelmesen átlapozom az újságokat. Főleg a politika és a sport érdekel, de csak 1-2 cikket olvasok végig. Néha megveszem őket, de kevés a pénzünk. Kiszámoltuk, mikor mire kültünk, ezt a keveset már hova osszuk? – szegezte munkatársunknak a kérdést.
Végül kollégánk egy középkorú női vásárlót szólított le, aki egy magazinba merült el. – Őszinte leszek, akkor költenék pénzt a lapokra, ha tartalmasabbak lennének. A híreket én már interneten olvasom. Régen mindennap olvastam napilapot, de megszűnt. Az édesanyám viszont mindig megveszi az újságokat, azokat én is átfutom.
A reakciókból jól látszott, az emberek érzik, nincs rendben, hogy úgy olvasnak újságot, hogy nem fizetnek érte. Többen zavarba jöttek a kérdésektől, de azért annyira nem sikerült bűntudatot ébreszteni bennük, hogy a bevásárlókocsijukban landoljanak a lapok. A megkérdezettekből mindössze egy ember vette meg végül, amit olvasott.
