<p>A dezodorokban, kozmetikai szerekben használt tartósítószertől fél most a világ egy része.</p>
Forrás: Wikipedia
Parabén – a többségnek valószínűleg nem sok ismerete van arról, mi a fenét is takarhat ez a szó. Pedig a világ bizonyos részein most komoly félelmet kelt ez az anyag, mivel úgy sejtik, rákot okozhat vagy éppen felboríthatja a hormonháztartásunkat.
De hogyan is juthat a szervezetünkbe parabén? Egyáltalán, hogy kell elképzelnünk ezt az anyagot?
A parabének szintetikus úton előállított, stabil kémiai vegyületek, többféle megjelenési formájú, szagtalan és szilárd anyagok. Leginkább fehér vagy színtelen kis kristályok vagy porok. A parabéneket az 1920-as évektől széles körben használják tartósítószerként kozmetikumokban és testápolási termékekben. Emellett gyógyszerek, élelmiszerek (sütőipari termékek, üdítők, befőttek stb.), zsírok, olajok, cipőápoló krémek, textilek, ragasztók tartósítására használják. Népszerűségük egyik oka, hogy nem halmozódnak fel a szervezetben és hamar ki is ürülnek belőle.
Hosszú ideig teljesen biztonságosnak tekintették a parabének alkalmazását mind a kozmetikai, élelmiszer- és gyógyszeriparban. Azonban nemrégiben újabb vélemények láttak napvilágot, melyek szerint a hormonháztartást megzavaró (ösztrogén hatású), esetleg mellrákot okozó és a nemzőszervek fejlődését hátráltató, netán allergén hatásaik is lehetnek. 2004-es vizsgálatok során például parabént mutattak ki daganatos emlőkből. Több kutatás is feltételezte, hogy a főként dezodorokból származó parabének összefüggésben állhatnak a mellrák kialakulásával.
Ugyanakkor az American Cancer Society és az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerhatósága (amely a világ egyik legszigorúbb ilyen intézménye) nem talált bizonyítékot arra, hogy a parabéneket tartalmazó kozmetikumok használata rákkeltő lenne. – Tény, hogy van bizonyos ösztrogénszerű hatásuk, de ez 100 ezerszer gyengébb a valódi ösztrogénénél. Ráadásul a parabénre ez csak olyan nagy koncentrációban igaz, mint a kozmetikumokban alkalmazott mennyiség 25 ezerszerese. Ilyen hatású vegyületek ugyanúgy előfordulnak például a szójában, a tofuban vagy a lenmagban is – fogalmazott a Borsonline érdeklődésére Kiss Kora biomérnök.
A szakember ugyanakkor hozzátette, a parabén tartalmú kozmetikumok a bőrre kenve reakcióba léphetnek a nap UV-sugaraival úgy, hogy fokozott bőröregedést és DNS-károsodást is okozzanak.
Kiss Kora szerint tehát a parabéneknek egyelőre nincsen valóban igazolt és komoly egészségkárosító hatása. – Az eddig elvégzett vizsgálatok ugyanakkor mind egyszeri, nagy mennyiségű parabénre vonatkoztak. De hát senki nem ken a fejére egyszerre egy tubus testápolót. A folyamatos, kis mennyiségű használatot eddig még senki sem vizsgálta vagy egyelőre nem publikusak az eredményei – tette még hozzá a biomérnök.
Arra viszont van mód, hogy valamilyen szinten kerüljük a parabénos termékeket. Bár a vegyületek teljes mértékű elkerülése szinte lehetetlen, ám a kozmetikai termékeken szerepelnek az összetevők, így ajánlott a propil- és butil-parabén tartalmú termékeket mellőzni, illetve megfontolandó használatuk. Általánosságban érdemes törekedni a minél kevesebb tartósítószert tartalmazó termékek fogyasztására, illetve adott esetben kevésbé káros hatású vegyületeket tartalmazó ételek, kozmetikumok, gyógyszerek vásárlására. Élelmiszerekben ezt például az E214-E219 jelzésekkel jelölik.
A többség nem is tudja, mi a parabén
A cikk írása közben egy gyors közvélemény-kutatást is végeztünk, amelyből az derült ki, hogy a megkérdezettek 70% még csak nem is hallott a parabénről vagy ha igen, nem tudta megmondani, mi az. A válaszadók 30%-a viszont tisztában volt azzal, mi is ez az anyag, s olyan megkérdezett is akadt, aki tudatosan figyel arra, hogy parabénmentes sampont vegyen.
