Egymást érik a sok milliós játékok a tévében: Balázsnál hamarosan 100 milliót lehet nyerni, Majkánál ötvenet vihet el a szerencsés - sőt, ő néha előre ki is kotyogja a megoldást -, valamint Gundel Takács Gábor táskáiból is előkerülhet az ötvenmilliós összeg az Áll az alkuban. Azaz közelebb van hozzánk a milliomos-lét, mint azt gondolnánk - bár még így is elég messze van, persze! Emellett hétről hétre bepillanthatunk a milliomosfeleségek mindennapjaiba, akiknek nem esik nehezükre milliókat elverni napi rendszerességgel: “Volt, hogy egy vásárlás során elköltöttem 20-30 ezer eurót (6-9 millió forint - a szerk). Nem volt kevés. Azért minden alkalommal nem szoktam ennyit költeni” - mesélte például Csősz Bogi a műsorban.
Pont ezek miatt jutott eszünkbe, hogy nézzük meg: vajon hány perc alatt tud egy átlagember elverni egymilliót - ha épp megteheti! Persze nem tömtük tele a zsebünket húszezresekkel, csupán “virtuális” költekezésbe kezdtünk.
Milliós kabátok, tíz forint visszajáróval
Először az Andrássy úton próbálkoztunk, ahol egymást érik a luxusüzletek, és bizony rájöttünk: nem hogy egy, de tízmilliót is könnyedén el lehet költeni. Egy kirakatban például három kistáska pihent - áruk összesen 2,44 millió forint volt - míg egy másikban egyetlen kabátért kértek egymilliót, egész pontosan 1 034 200 forintot. Hogy egy ilyen összegnél miért kell még az a kétszáz forint? Ne kérdezzék, mi sem nagyon értjük!
Egy üzlettel odébb már “potom” egymillióért egész szépen felöltöztettek egy próbababát: kabát - 807 490 Ft, nadrág - 110 490 Ft, cipő - 108 990 Ft. Az egyébként megvan, amikor leszurkolunk egy kabátért negyven darab húszezrest plusz a hétezerötöt, és boldogan kisétálunk újdonsült kabátunkkal és a visszajáró tíz forinttal?! Szép pillanat lenne! :)
Arra jutottunk, hogy ezen a környéken gyakorlatilag öt perc alatt megszabadíthatjuk a pénztárcánkat a címben említett egymilliótól - sőt, ha egy mutatósabb darabot nézünk ki magunknak, akár még adósok is maradhatunk! (És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha órát vennénk, könnyedén “kidobhatunk” hat-hétmilliót is egy Rolexre, az ékszereknél pedig - mondanunk sem kell - a felső határ a csillagos ég.)
Átlagemberként
Második körben nehezítettünk egy picit a dolgon: miután tapasztaltuk, hogy az Andrássyn akár egyetlen ruhadarabra is elkölthetjük az egymilliót - amire a darab kiválasztásával, próbával, fizetéssel úgy tíz percet számoltunk, de ha valaki rutinosan költi a milliókat, talán gyorsabban is megvan vele -, másodszorra “átlag vásárlóként” próbálkoztunk. Bevetettük hát magunkat a Westendbe, ahol azért már visszafogottabbak az árak. Itt is találtunk ugyan női kabátot piros műszőrrel (gázmaszkos próbababán) 140 ezerért, neonrózsaszín sportcipőt 58 ezerért, gumicsizmát potom 27-ért (oké, pontosan 26 990-ért, de egy plázában jobban megértjük az ilyen 10 forintos visszajárókat, mint egy luxusmárka szalonjában, millió közeli összegeknél) - és persze Crocs gumipapucsot 21 ezer forintért mérve.
Itt, a plázában már csak 300 ezer körüli összeg kerül egy-egy próbababára (női szettet 62 ezres farmerral, kabáttal, táskával, cipővel és felsővel 290 ezerért; férfit 37 ezres pulcsival, inggel, nadrággal, cipővel, sapkával és bőrkabáttal 310 ezerért láttunk) - azaz ugyanazt az összeget, amit az Andrássyn tíz perc alatt elverhetünk, itt jóval tovább költögethetjük, ráadásul két emberre vásárolhatunk belőle, és még taxira is marad pénzünk!
Persze ha úgy döntünk, a technikai kütyük is játszanak, már jóval hamarabb meg lehet szabadulni az egymilliótól: almás telefont a plázában 449 900 forintos csúcsáron láttunk - ami ráadásul “csak” a hatos széria volt, cserébe 24 karátos díszítéssel villoghatunk. Lapostévéért pedig bőven millió felett is fizethetünk - de 999 999 forintért sikerült kiszúrnunk egy közel 70 colos tévécsodát, amivel alighanem itt is teljesíthetjük a “tíz perc alatt költsünk el egymilliót” feladatot.
Összegzés
Hogy őszinték legyünk, amikor az egyik luxusfeleség (név szerint Smaltig Dalma) szájából azt hallottuk, hogy "Imádok vásárolni. A legdurvább vásárlásom az volt, amikor másfél millió forintot költöttem el" - csak hüledezni tudtunk. Tesztünk azonban azt mutatja: ez nem is olyan lehetetlen. Sőt, aggasztóan könnyű.
Persze azért tegyük hozzá: erős a gyanúnk, hogy soha nem kerülünk majd olyan helyzetbe, hogy "élesben" is kipróbálhassuk, milyen, amikor ennyi pénz égeti a zsebünket, azzal, hogy "költs el, költs el!"
