Bár születése után az orvosok lemondtak róla, a most 30 éves Horgos Péter súlyos szívbetegsége ellenére pókembert megszégyenítő módon közlekedik fák lombkoronáin, s félelemérzet nélkül szaltózik több emeletnyi magasságban.
– Születésemkor lyukak voltak a szívemben, és a billentyűk sem zártak rendesen. Nem láttak sok esélyt a felépülésemre, édesanyámmal közölték az orvosok, hogy búcsúzzon el tőlem – idézte fel a Borsnak Péter, akinek nagy szerencséje volt. – Ötévesen, egy sikeres műtét után már úgy hitték, tinédzserkoromig kihúzhatom. És most itt vagyok – nevette el magát.
Mi az a parkour?
Bár a szakemberek figyelmeztették, hogy vegyen vissza a tempóból, a hivatalosan ötvenhárom százalékosan rokkant, adrenalinfüggő férfi az évek során igazi sportemberré vált. Szinte nincs a testmozgásnak olyan fajtája, amit ne űzött volna valamennyi ideig. A hétköznapibbakkal kezdte, aztán az extrém sportokba is belekóstolt, végül megtalálta azt, ami igazán boldoggá teszi.
– A parkourban megleltem, amire vágytam: a mászást, az ugrást, az adrenalint, egyszóval a szabadságot. Azért vannak veszélyei. Volt, hogy négyméteres magasságban akartam átugrani két ház között a hét méter távolságot. Az érkezőfelületet nem jól számoltam ki, ezért a sarokcsontjaim lekoppantak és felcsúsztak – mesélte a fiatalember, aki két éve az egyik vágány felett is átszaltózott a budapesti Puskás-stadion metróállomáson
Folyton új kihívásokat tűz ki magának. Szeretne megmászni kívülről egy toronyházat, de a napokon belül startoló Ninja Warriors című műsorban is láthatjuk majd.
– Nagy álmom továbbá, hogy induljak egy norvég triatlonversenyen. Ez csaknem négy kilométer úszás az Északi-tengerben, 180 kilométer biciklizés a havas tájon hegynek fölfelé, és 42 kilométer futás egy sziklás terepen – magyarázta.
