Mi volt előtte?
Nem volt egységes nemzeti himnuszunk. A katolikusok néphimnuszának a „Boldogasszony Anyánk” és az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” kezdetű ének számított. A reformátusoké a „Tebenned bíztunk, elejétől fogva”, azaz a 90. zsoltár. Emellett hivatalos alkalmakkor a 19. század elején az osztrák császári himnuszt játszották, mindamellett a magyarságnak nagyon fontos volt a Rákóczi-induló.
Fordítások
Eddig harminc idegen nyelvre fordították le a magyar himnuszt, így finnre, bolgárra és eszperantóra is. Sőt még udmurt műfordítás is készült, ami a finnugor nyelvek közé tartozik.
Le akarták cserélni
A fáma szerint az ötvenes években a kommunista vezető, Rákosi Mátyás szeretett volna egy új himnuszt. Illyés Gyulát akarta felkérni, hogy írja meg a szövegét, de ő nem vállalta. Kodály Zoltán zeneszerzőt is győzködte Rákosi elvtárs, aki állítólag így felelt: Minek új? Jó nekünk a régi is.
Túl hosszú
A Himnusz zenéjének eredeti változata két és fél perc hosszú, de a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szabványa szerint 60 és 90 másodperc között kell lennie a nemzeti himnuszoknak. Emiatt le kellett rövidíteni a játszási idejét: az Erkel eredeti művéhez közelebb álló „verbunkos gyorsítást” kapott.
Van szobra is
2006. május 7-én Budakeszin avatták fel a Himnusz szobrát. V. Majzik Mária kilenc méter hosszú és 4,5 méter magas kompozíciójának gerincét hét boltíves süttői kőoszlop adja. Középpontjában Isten bronzképmása látható, körülötte a Himnusz teljes szövege olvasható. Fölötte huszonegy harang, amelyeken ünnepnapokon megszólal a Himnusz, vasárnaponként pedig a déli harangszó.