Egy éve még rendőrként szolgált, most büszkén viseli a seriffcsillagot saját westernvárosában. Kozák Tamásnál újra szól a hatlövetű!
A rendőrsapkát seriffkalapra cserélte a csongrád-bokrosi Kozák Tamás. Az egykori zsaru a tanyájára elhozta a vadnyugatot.
– Hat éve a feleségem munka nélkül maradt, és mivel nem tudott elhelyezkedni, úgy döntöttünk, hogy a saját magunk urai leszünk – idézi fel a kezdeteket Tamás. Filmekből merítettük az ötletet, úgy döntöttünk, hogy megpróbálunk összehozni egy vadnyugati show-t.
A tanyát örökölték, kezdetben egy vadnyugati házat ábrázoló díszletfalat húztak fel, majd az évek során különböző helyiségeket építettek mögé. Tamás élete tavaly változott meg teljesen, leszerelt a rendőrségtől, most már főállásban seriff.
– Ez egy hálás munkakör. A gyerekek annyira élvezik, hogy nem akarnak hazamenni – folytatja a 39 éves Tamás.
– A srácok egy csomó dolgot kipróbálhatnak. Ilyen például az aranymosás. Kisebb-nagyobb kavicsokat befújunk arannyal, és bőségesen teleszórjuk velük a lábszárközépig érő vizet. Ezeket lehet kimosni a sártengerből. Dobálhatnak tomahawkot, a büdös csizmát a szőlőprésbe lehet hajigálni, de előtte szippantani kell belőle egy jó nagyot. Ezt különösen élvezik. Ha benéznek a bankba, láthatják azt a hatalmas aranyrögöt, amit én találtam. A rácsos ablakú börtönbe bemehet egy egész osztály. A szülinapi zsúrokon a Saloonban a gyerekek whiskyt rendelhetnek a rusnya Rozitól, a pohárban aztán persze almalé lötyög. Volt itt már belga, holland, német család is, és egy igazi texasi férfi, akit félrehívtam, és azt mondtam neki: na, öreg, ez az igazi vadnyugat!
Tamást arról is megkérdeztük, hogy melyik a három kedvenc westernfilmje. Természetesen csípőből tüzelt, azaz kapásból mondta a sorrendet: 1. A jó, a rossz és a csúf, 2. Volt egyszer egy vadnyugat, 3. A hét mesterlövész. Ezeket a remekműveket szerinte sosem lehet megunni.