<p>Amerikai szakértők szerint, normális röppályán repülve a rakéta 13 ezer kilométer távolságba juthatott volna el, ami több mint elegendő lenne az amerikai főváros, Washington eléréséhez</p>
Phenjan bejelentette: képes rakétáival az Egyesült Államok egészét elérni
Észak-Korea sikeres kísérletet hajtott végre Hvaszong-15 típusú, új fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakétájával (ICBM), amely képes elérni az Egyesült Államok egész területét - jelentette be szerdán a világtól elzárkózó ország állami médiája.
A nukleáris robbanófejjel felszerelhető, minden eddiginél nagyobb teljesítményű észak-koreai rakéta 4475 kilométeres magasságba emelkedett, és 53 percnyi repülés után indítóhelyétől 950 kilométer távolságra csapódott be - tudatta a hivatalos nyilatkozat, amelyet egy tévébemondó olvasott be.
A nyilatkozat szerint a helyi idő szerint szerda hajnalban végrehajtott rakétakísérletet előző nap rendelte el az ország legfelső vezetője, Kim Dzsong Un.
Elrettentéssel állítaná meg a japán kormányfő és az amerikai elnök Észak-Koreát
Az észak-koreai rakétaprogram folytatására adott válaszlépések fokozásában állapodott meg szerdán Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő, egyúttal nagyobb szerepvállalásra szólították fel Kínát - közölte egy japán kormányszóvivő.
A helyi idő szerint szerdára virradóra végrehajtott újabb észak-koreai ballisztikus rakétakísérlet után Trump és Abe egyetértett abban, hogy erősíteni kell a két ország "észak-koreai fenyegetéssel szembeállított elrettentőképességét". A két vezető abban is egyetértett - mondta Nisimura Jaszutosi -, hogy "Kínának nagyobb szerepet kell játszania" Észak-Korea megfékezésében.
Egy másik sajtóértekezleten Szuga Josihide, a miniszterelnöki kabinet főtitkára azt mondta, hogy Japán szorosan együtt fog működni az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával az északi rakétakilövésre adandó válasz ügyében. Az amerikai elnök telefonon beszélt Mun Dzse In dél-koreai államfővel is, akivel úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea "az egész világra nézve" fenyegetést jelent.
Szakértők szerint a szerda hajnali kísérletet Észak-Korea egy minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtotta végre, amely könnyen elérhetné akár az Egyesült Államok keleti partvidékét is.
Onodera Icunori japán védelmi miniszter újságíróknak azt mondta, hogy az észak-koreai rakéta meredek röppályán több mint 4000 kilométeres rekordmagasságba emelkedett, és mintegy 50 percen át repült, mielőtt a tengerbe csapódott Japán kizárólagos gazdasági tengeri övezetében, a szárazföldtől 250 kilométerre.
Az észak-koreai fegyverprogramot nyomon követő, Aggódó Tudósok Szövetsége elnevezésű szervezet egyik vezető szakembere, David Wright nyilatkozatban szögezte le, hogy normális röppályán repülve a rakéta 13 ezer kilométer távolságba juthatott volna el, ami több mint elegendő lenne az amerikai főváros, Washington eléréséhez, de "valójában az Egyesült Államok bármely szárazföldi pontjának eléréséhez is".
A provokációra válaszul Abe Sindzó japán miniszterelnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.
Tillerson kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezni fogja ENSZ-tagállamok, köztük Dél-Korea, Japán és más érintett országok találkozójának összehívását, hogy megvitassák, "miként tudna a nemzetközi közösség szembeszállni Észak-Koreának a nemzetközi békét fenyegető" lépéseivel.
A kanadai kormány egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője azt közölte (helyi idő szerint) kedden, hogy december végén, még a karácsonyi szünet előtt külügyminiszteri szintű tanácskozást tartanak Kanadában - legalább tucatnyi ország részvételével - az Észak-Koreával kapcsolatos válság megvitatására.
Az orosz törvényhozás egy vezető képviselője az éjjel úgy reagált az észak-koreai rakétakísérletre, hogy azt az Egyesült Államok és Dél-Korea provokálta ki nemrég tartott közös hadgyakorlataival. Az orosz média jelentései szerint Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor felelőtlennek nevezte Phenjan viselkedését is.
A Kim Dzsong Un vezette phenjani kommunista rezsim egy héttel azután hajtotta végre demonstratív lépését, hogy Washington újra feltette Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára, hogy ezzel növelje nyomását Phenjanra, rakéta- és atomfegyverprogramjának feladása érdekében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 11-én fogadott el újabb, a korábbiaknál szigorúbb szankciókat, először véve célba Észak-Korea olaj- és gázellátását, válaszul az ország szeptember elején végrehajtott hatodik, és minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantására.
Visszafogottan reagált az újabb észak-koreai rakétaindításra Donald Trump amerikai elnök keddi sajtótájékoztatóján, olyan helyzetnek nevezve a történteket, amelyet kezelni fognak.
Az amerikai elnök kijelentette: a keddi rakétaindítás mit sem változtat az Egyesült Államok Észak-Koreával kapcsolatos hozzáállásán. Egyéb megjegyzést a történtekhez nem fűzött, s azt sem pontosította, miként gondolja el a helyzet kezelését.
James Mattis amerikai védelmi miniszter viszont hozzátette: ez volt az eddigi legmagasabb röppályát bejáró észak-koreai rakéta, amelynek nagy hatótávolsága veszélyt jelent a világ minden államára.
Korábban a Yonhap dél-koreai hírügynökség jelentette, hogy Észak-Korea keleti irányba egy ballisztikus rakétát lőtt ki. Időközben a Pentagon közölte: az interkontinentális ballisztikus rakéta a felbocsátás helyétől hozzávetőleg 1000 kilométeres távolságban csapódott a Japán-tengerbe. Szöul szerint a rakéta 4500 kilométeres magasságba emelkedett és az indítás helyétől 960 kilométerre csapódott a tengerbe.
Észak-Korea idén szeptemberben már a hatodik kísérleti nukleáris robbantását hajtotta végre, s az év során eddig két ballisztikus rakétát bocsátott fel. Tartózkodott ugyanakkor további provokációktól azóta, hogy szeptember 15-én indított közepes hatótávolságú rakétája átrepült Japán felett.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását követelte Abe Sindzó japán miniszterelnök az Észak-Korea által szerdán végrehajtott újabb ballisztikus rakétakísérletet követően.
„Követeljük az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását. Elengedhetetlen, hogy a nemzetközi közösség teljes mértékben tartsa magát az Észak-Koreával szemben elrendelt büntetőintézkedésekhez”- hangsúlyozta Abe Sindzó.
A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott.
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség - a már meglévő ENSZ-szankciókon felül - tegyen további lépéseket, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására.
Tillerson kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezni fogja ENSZ-tagállamok, köztük Dél-Korea, Japán és más érintett országok találkozójának összehívását, hogy megvitassák, "miként tudna a nemzetközi közösség szembeszállni Észak-Koreának a nemzetközi békét fenyegető" lépéseivel.
A phenjani rezsim 2006 óta szerepel a világszervezet szankciós listáján rakéta- és nukleáris programja miatt.
Az utóbbi hónapokban kiéleződött a feszültség a Koreai-félszigeten: Phenjan augusztus végén és szeptemberben is átlőtt Japán felett egy-egy ballisztikus rakétát, amelyek a Csendes-óceánba csapódtak, majd ugyancsak szeptemberben végrehajtotta hatodik kísérleti atomrobbantását is.
