<p>Egy év telt el azóta, hogy a berlini karácsonyi vásárban terrorista hajtott a tömegbe. Guba Ágnes a támadás magyar sérültje máig nem tudta feldolgozni a tragédiát.</p>
Mire emlékszik a terrort követő időszakból?
Amikor hazaértem a kórházból, felvettem a kapcsolatot a magyar nagykövetséggel. A barátaim állandóan hívogattak, tudták, hogy aznap a vásárba megyek. Ezután sehová sem mentem, a tévét sem kapcsoltam be. Csak feküdtem és azon gondolkodtam, mivel érdemeltük ki a támadó haragját.
A családja meglátogatta?
A családom Magyarországon él, és persze ki akartak jönni hozzám, de kértem, hogy ne tegyék. Magányra vágytam. Nem akartam a támadásról beszélni, nem akartam terhelni őket.
Mikor tudta meg, hogy hogyan zajlott a támadás?
Pár nappal később a tévéből. Emlékszem, elsírtam magam. Közben haragot is éreztem.
Sikerült feldolgoznia a történteket?
Még nem tettem túl magam rajta. Hetente kétszer terápiára járok, néha a pszichológusnak sem könnyű beszélnem a történtekről. Rémálmok gyötörnek, az álmaimban sokszor újra és újra lejátszódnak az események. Nagyobb tömegben halálfélelmem van, többet nézek a hátam mögé, mint előre. Nincs kegyetlenebb támadás, mint ami hátulról érkezik.
Gondolom, a barátai tartják magában a lelket.
Igen, ők is. Szeptemberben szerveztek egy megemlékezést a terrortámadás sérültjeinek és az áldozatok hozzátartozóinak. Akkor találkoztam a többiekkel először. Sokaknak, akárcsak nekem, tönkre ment az élete.
Képes lesz valaha visszatérni a Breitscheidplatzra, a támadás helyszínére?
Néhány megállóra lakom onnan, csak akkor megyek a környékre, ha nagyon muszáj.
12 halott
2016. december 19-én 20 óra 2 perckor Anis Amri egy elrabolt lengyel kamionnal nagy sebességgel behajtott a Breitscheidplatzra, az árusok és a vásárlók közé, 12 fő halálát és 49 ember sérülését okozva. Amrit öt nappal később Olaszországban lőtték le a rendőrök.
