Aligha közismert, hogy egy gróf holtteste látható az első magyar bűnügyi helyszíni fotón, ami idestova százhatvan éves.
Forrás: Bánkúti Sándor
Forradalmasította a bűnügyi technikát a 19. században a modernitást jelképező fényképezőgép. A bűnügyi helyszínek ezzel megőrizhetővé váltak vizuálisan, és lehetőség nyílt rá, hogy az így megszerzett adatokat részletesen feldolgozhassák. Magyarország első bűnügyi helyszíni fotója 1861-ben készült. Május 8-án, egy döntő országgyűlési vita napján vérbe fagyva találták meg a legnagyobb parlamenti párt vezérét, gróf Teleki Lászlót. Óriási megdöbbenést és meglepetést okozott, hogy a Határozati Párt vezetője öngyilkos lett, de ezt pont a helyszíni szemle erősítette meg.
Ez a fotográfia sem hiányozhatott A bűnügyi helyszínelés múltja és jelene című kiállításról, ami visszarepített minket a múlt helyszínelői közé. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán megrendezett tárlathoz a Bors munkatársának régi bűnügyekről készült összefoglalóit is felhasználták.
További előrelépést jelentett, hogy a 20. század elejétől – a vérvizsgálati kutatásoknak köszönhetően – lehetségessé vált kimutatni a tettesek által eltüntetni kívánt vérnyomokat is, illetve megkülönböztetni az emberi vért az állatitól. Ez a módszer igen fontos lett volna az ötvenes-hatvanas években a martfűi rémként elhíresült sorozatgyilkos ügyében is: Kovács Péter helyett az ártatlan Kirják János ült börtönben tíz évig. Hiába volt emberi helyett csirkevágásból származó vér a férfi baltáján, ez nem számított a bíróságon. Pedig a technika már megvolt hozzá, de bűnbak kellett.
És van, hogy egy földön heverő, szimpla kólásüveg is fontos bizonyíték lehet. Az 1977-es Ferenc körúti postarablás egyik elkövetőjét ugyanis egy ilyennel csapta fejbe a bank egyik bátor dolgozója. Az ütés ugyan hatástalan volt, a tettesek elmenekültek, de később elkapták őket.
